Miért érdemes megelőzni a D-vitamin-hiányt?

Az egyik legjelentősebb felismerés az immunrendszer működésére kifejtett hatással volt kapcsolatos. A D-vitamin immunrendszerre kifejtett hatása – azon túl, hogy szükséges a normál működéshez – nagyon sokrétű. Több klinikai vizsgálat szerint a D-vitamin-pótlás (azaz a normál D-vitaminszint kialakítása) lerövidítheti a megfázásos betegségek és az influenzás megbetegedés időtartamát, és a betegség enyhébb tünetekkel jár, mint azoknál, akik nem szednek D-vitamint (azaz vitaminhiányosak). Több autoimmun betegségnél kimutatták, hogy azok alacsony D-vitamin-szinttel járnak együtt, és D-vitaminpótlás hatására enyhülnek tüneteik.

Nagy jelentőségű volt a D-vitaminszint és bizonyos daganatok kockázata közötti összefüggések felismerése. A D-vitamin daganatkockázatot csökkentő hatására akkor figyeltek fel, amikor kimutatták, hogy az USA-ban az emlő-, a petefészek- és a vastagbélrák gyakorisága fordított arányban áll az adott területen mért napsütéses órák számával. E témában számos vizsgálatot és megfigyelést végeztek, amik alapján a vastagbél-, az emlő- és a prosztatadaganatról állítható a leginkább megalapozottan, hogy a D-vitamin-hiány kockázati tényező, a vitaminpótlás pedig csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, illetve a javítja túlélés esélyét.

A D-vitamin szív-érrendszeri hatásainak jelentősége vitatott. Bár egyes vizsgálatok szerint a D-vitamint szedők vérnyomása valamivel alacsonyabb, és a koleszterinszintre is kedvezően hat a D-vitamin, a vizsgálatok többsége és azok metaanalízisei nem igazolták, hogy a szív-érrendszeri halálozás csökkenne a D-vitamin-pótlás hatására.

A cukorbetegség vonatkozásában az 1-es típusú diabéteszt illetően bizonyított, hogy a gyermekkori D-vitamin-hiány fokozza a kockázatot, a 2-es típusú cukorbetegség tekintetében pedig a vizsgálatok zöme arra utal, hogy a D-vitamin-hiány kockázati tényező.

A D-vitamin alkalmazásának célja alapvetően a prevenció: a vitaminhiány megelőzése, és ezzel kapcsolatban bizonyos betegségek kockázatának mérséklése. Az étrend D-vitamintartalma nem elegendő a vitaminpótláshoz, és reálisan napozással sem érhető el az ideális plazmaszint – nyáron sem, de az ősztől tavaszig terjedő időszakban biztosan nem. Tél végén a magyarországi népesség több mint 90%-a D-vitamin-hiányos, és 20% azok aránya, akik vérében a D-vitamin koncentrációja annyira lecsökken, hogy az már közvetlen, akut veszélyt jelent a kalcium-anyagcsere szempontjából.

Ezek a felismerések vezettek a 2012-es ajánlás elkészítéséhez, amely szerint felnőtteknek az ideális napi beviteli mennyiség 1500-2000 NE. Ez az orvosi ajánlás magasabb, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság étrend-kiegészítőkre vonatkozó ajánlása, amely szerint a D-vitamin napi beviteli referenciaértéke 200 NE (azzal a megjegyzéssel, hogy a még biztonságosnak tekinthető beviteli mennyisége 4000 NE naponta.

A gyakorlatban a felnőtteknek szánt termékek zöme (gyógyszerek és étrend-kiegészítők is) napi 1000-2000 NE-nek megfelelő dózisban tartalmaz D-vitamint, a gyermekeknek szánt készítményekben jellemzően 400-1000 NE található.

Mi nem változott?

Az új ajánlás nem hoz gyökeres változást: a D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban

• napi 2000 NE-t javasol egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében.
• Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE,
• kisiskolás korban 1000 NE,
• kamaszkorban 2000 NE.

D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen. A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól-októberig – napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon töltött tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.

Mi változott?

Ami újdonság: a szükséges mennyiségű vitamint felnőtteknél

• heti egyszeri adaggal (14 000 NE) vagy
• havi egyszeri adaggal (60 000 NE) is lehet pótolni.

Ez azért lehetséges, mert a D-vitamin zsíroldékony vegyület, ami a szervezetből lassan ürül ki, ha nagy dózisban adják be a napi dózis többszörösét, azzal akár több hétre megoldható a vitaminpótlás. A tartósan magas napi dózisok (napi 6000-10 000 NE) hosszú rendszeres fogyasztása viszont egészségkárosító hatású is lehet.

Forrás: dr. Csupor Dezső
https://pirulakalauz.hu/