A D-vitamin fontos funkciót lát el a sejtek képződésében, a sejtosztódásban és sejtnövekedésben (csökkenti a monocyták aktivációját, fokozza a regulatorikus T-sejtek aktivitását, és gátolja Th1 és Th17 sejtek differenciálódását), emellett hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez az immunrendszer különböző sejtjeiben. Régóta ismert pl., hogy a D-vitaminhiány fokozza az influenza kockázatát is (Grant W. B. és mtsai.).

Hogyan jutunk D-vitaminhoz?

☀️ Az egyik legfontosabb D-vitaminforrásunk a nap. Egészen pontosan a nap UV-sugárzása, melynek hatására a bőrünkben természetes D-vitamin keletkezik, amelyet aztán a máj és a vese alakít hasznossá. Ősztől tavaszig azonban egyre kevesebb a napos órák száma és a változékony időjárás miatt egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, és persze kisebb bőrfelületen gyűjtjük a napsugarakat. Ezért javasolják a szakemberek ősztől tavaszig mindenki számára a D-vitamin pótlását.

Megfelelő táplálkozással megelőzhető a D-vitaminhiány?

🐟🥚🧀 Nem igazán, mivel a természetben megtalálható táplálékok közül csak igen kevés tartalmaz D-vitamint. A halak közül a zsírosabb húsúak, mint a lazac, a tonhal és a makréla, illetve a halmájolajak kiváló források. Kisebb mértékben találunk D-vitamint (főként D3-formában) a marhamájban, a sajtban, a tojássárgájában, illetve D2-vitamint egyes gombafajtákban is. A boltok polcain találunk vitaminnal dúsított ételeket (tej, margarin vagy vaj, reggeli gabonapelyhek formájában), de fontos D-vitaminforrást jelentenek az étrend-kiegészítők is.

A D3-vitamin és a bélflóra

A bőrben a napsugárzás hatására keletkező, úgynevezett elővitamin vagy a tablettákkal elfogyasztott D3-vitamin átalakítás útján válik számunkra rendkívül fontos, aktív vitaminná. Ez valójában egy szteroid előanyagnak (prekurzornak) tekinthető, tehát jobban hasonlít a hormonokhoz, mint a vitális aminokhoz (vitamin). Mind a bőrben keletkező, mind a szájon át bevett D3-vitamin a bélrendszerben, illetve a májban alakul át 25-hidroxi-D-vitaminná (25-hidroxi-kolecalciferol), ez az átmeneti forma tovább vándorol a keringés útján a vesékbe, ahol végleges formát ölt 1,25-dihidroxi-D-vitamin alakjában (1,25-dihidroxi-kolecalciferol). Ez a valódi aktív D-vitamin, melynek több, mint 30 féle sejttípuson vannak receptorai, ez bizonyítja milyen sokrétű hatással rendelkezik az emberi szervezetben. A bélben való átalakulást 25-hidroxi-D-vitaminná maguk a bélbaktériumok segítik, tehát a bélflóra fontos lépcsőfok a D-vitamin képzésében, hiszen ezek a baktériumok önmaguk is képesek ezt a vegyületet előállítani.
Így vezethető le, hogy az egészséges bélflóra milyen fontos szerepet játszik a megfelelő D-vitamin ellátottságban. A bél jelenti az első védelmi vonalat a szervezetbe kerülő idegen molekulákkal és a potenciálisan kórokozó baktériumokkal szemben. A D3-vitamin és a D-vitamin receptorok fontos szerepet töltenek be a bél egészséges védekező funkciójának biztosításában, a kórokozók elleni fehérjetermelés serkentése révén pedig fontos szerepük van a normál bélflóra fenntartásában.

Mi történik, ha nem szedünk elegendő D-vitamint?

A D3-vitamin hiánya és a megváltozott bélflóra számos kórkép kialakulásában kóroki tényezőként játszik szerepet, így például 2-es típusú cukorbetegségben, légúti, allergiás betegségekben és számos autoimmun kórképben (rheumatoid arthritis, lupus erythematosus, gyulladásos bélbetegségek stb.).

A „jó” bélflóra és a D3-vitamin egymással nagyon szoros kölcsönhatásban vannak: ha alacsony a D3-vitamin szint, illetve a D-vitamin receptorok aktivitása csökkent, az a bélflóra megváltozásához, diszbiózishoz vezethet, ezáltal a védekező funkció csökken. Ugyanakkor az egészséges bélflóra nagyon fontos szerepet játszik a D-vitamin receptorok megfelelő aktivitásában. Az egészséges bélflóra eredményesebb D-vitamin szintézist biztosít, ami hozzájárulhat szervezetünk jobb állapotához, és a legtöbb krónikus betegséggel (elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi gyulladások, csontritkulás, rosszindulatú elváltozások) szembeni hatékonyabb fellépéshez.
D-vitamin hiány megelőzése és a normál bélflóra biztosítása ezért egészséges emberekben is ajánlott.

Mennyi D-vitamin bevitele javasolt?

Magyar szakemberek is vizsgálták a D-vitamin szerepét egyes betegségek megelőzésében és kezelésében. A hazai D-vitamin konszenzus szerint a D-vitaminhiány megelőzésével október végétől márciusig mindenkinek, egészséges embereknek is foglalkoznia kell. Az alábbi táblázat segít, melyik életkorban mennyi D-vitamin bevitele ajánlott. 1 NE (nemzetközi egység) D-vitamin 0,025 µg-nak felel meg.

‼️ COVID-19-el kapcsolatban megjegyzendő, hogy jelenleg különböző vélemények olvashatóak a tudományos irodalomban a D-vitamin szedés és a betegség kapcsán. A sok haszontalan és kevesebb hasznos tanács között azonban a D-vitaminról megállapítható: pótlása célszerű, jelenleg pedig (a megfelelő mértékkel) különösen érdemes odafigyelni erre. A sok D-vitamin nem feltétlenül véd meg a fertőzéstől, de a D-vitaminhiány biztosan rontja az immunműködést.

Forrás: biogaia.hu és Dr. Schäfer Eszter gasztroenterológus cikke alapján
Grant W. B. és mtsai: Evidence that Vitamin D Supplementation Could Reduce Risk of Influenza and COVID-19 Infections and Deaths
https://www.heti-d-vitamin.hu/