Kullancsveszély! Tények és tévhitek, fontos tudnivalók.

Kullancsok előfordulása

A kullancsok kedvenc élőhelye az erdő, valamint a dús aljnövényzet, a magas páratartalmú környezet. Mivel a kullancsok szívesen vannak kb. fél méteres magasságú fűben, a gyerekek még inkább ki vannak téve a kullancscsípés veszélyének. Ám azt is tudni kell, hogy a kullancsok nemcsak az erdőkben és réteken, hanem a kertekben, városokban, lakókörnyezetünkben is előfordulnak.

• A várakozó kullancs az áldozat melegét és szagát érzékelve támad és akaszkodik fel az állatokra, emberekre.
• Nem szereti a fényt, ezért a ruha alá próbál bebújni. 
• Leginkább a lágyabb bőrrészeket kedveli, mint az ágyék, hónalj, térdhajlat, törzs, de a hajas fejbőr is gyakori előfordulási helye.
• A kullancs orrmányát a bőrbe előzetes érzéstelenítést követően szúrja be, az esetek többségében csak viszketést érzünk a csípés helyén.

Minél hamarabb távolítsuk el!

A kullancsok egy része több súlyos betegséget terjeszthet, ezért minden kirándulás és szabadban töltött nap után alaposan át kell vizsgálni az egész testfelületet.

Ön akkor veszélyeztetett, ha a kullancsok érési fázisának megfelelő időpontokban (április-május vagy augusztus-szeptember hónapokban) olyan területre utazik, ahol magas a kullancsok fertőzöttsége (ilyen hazánkban elsősorban a Dunántúli- és Északi-középhegység), és ott kirándul, szabadidős tevékenységet folytat vagy dolgozik. De azt is tudni kell, hogy a kullancsok egész évben előfordulnak és bármikor csíphetnek, akár a városban is.

Különösen veszélyeztetettek azok, akik mezőgazdasági vagy erdőgazdasági munkát végeznek.

Mivel a nagy meleget nem szereti, leginkább a nyár közepén, illetve a nyár nagy részén a déli órákban kisebb az aktivitása.

Abban az esetben, ha kullancsot találunk, minél előbb távolítsuk el, mert minél több időt tölt a bőrben, annál nagyobb a veszélye a fertőzésnek. A kullancs eltávolítása történhet körömmel, csipesszel, de fontos, hogy elkerüljük a potrohának a szétnyomását, beolajozását. A köztudattal ellentétben nem baj, ha a kullancs szájszerve beleszakad a bőrbe, mert a szálkához hasonlóan kilökődik onnan.

A kullancs által terjesztett leggyakoribb betegségek

Lyme-kór. A kullancs eltávolítását követő 3-30 napban fontos, hogy figyeljük a bőrünket, mivel az egyik általa terjesztett betegségnek, a Lyme-kórnak már ekkor kialakulhat az egyik tünete, az ún. erythema chronicum migrans (vándorló bőrpír). A tünetre az jellemző, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik, és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel háziorvosunkat!

A leggondosabb fizikális védelem sem garantálja, hogy nem csíp meg minket kullancs, s bár a Lyme-kór ellen nincs lehetőségünk védőoltással védekezni (fertőzés esetén antibiotikum kezelésre van szükség), a legsúlyosabb – akár halálos – következményekkel járó kórképpel szemben rendelkezésünkre áll védőoltás.

Agyvelőgyulladás. A másik, kullancs által terjesztett kórkép az agyvelőgyulladás. A kialakult fertőzés ellen sajnos nincs specifikus vírusellenes kezelés. A csípést követő 96 órában (azaz még a betegség kialakulása előtt), a legutóbbi időkig immunglobulint adtak, ami közömbösíthette a már bejutott vírusokat, ám a közelmúltban a kezelés mellékhatásai, magas költsége és korlátozott hatékonysága miatt már nem elérhető ez a terápia sem.

A hatékony védelmet a megelőzés jelenti, amit időben adott védőoltással biztosíthatunk, amit jóval a fertőzésveszélyt (például a tervezett utazás) megelőzően kell adni. Fontos, hogy megbízható védelem csak a teljes oltási sor esetén biztosított, nem éri meg kockáztatni! A védőoltás beadása után a szervezet védőhatású ellenanyagot termel a vírus ellen. Amikor egy későbbi időpontban egy fertőzött kullancs Önt megcsípi, már védett a betegséggel szemben. Érdemes a védőoltást beadatni minden gyermeknek és felnőttnek, akik akár hosszabban, akár csak átmenetileg fertőzött vidéken tartózkodnak. A kullancscsípéssel járó fertőzések megelőzése érdekében - a védőoltás beadatása mellett - ajánlatos a zárt öltözék, illetve a kullancsriasztók és -irtók alkalmazása is.

A legfontosabb szabály azonban az, hogy minden szabadban töltött nap után nézzük át gyermekünk, családtagjaink bőrét, hiszen ha a kullancs rövid ideig volt a bőrben, a fertőzés kialakulása mindkét veszélyes betegség tekintetében igen valószínűtlen.

Előzze meg!

A leggondosabb fizikális védelem sem garantálja, hogy nem csíp meg minket kullancs, s bár a Lyme-kór ellen az emeberek számára nem áll rendelkezésre védőoltás, a legsúlyosabb – akár halálos – következményekkel járó kórképpel, a kullancsencephalitisszel szemben rendelkezésünkre áll védőoltás. A kullancsencephalitis elleni oltóanyagnak Magyarországon két típusa van forgalomban, de az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amellyel az oltásokat megkezdték. Fontos, hogy megbízható védelem csak a teljes oltási sor esetén biztosított. Nem éri meg kockáztatni!

Összegezve: tények és tévhitek

⛔️ Tévhit, hogy a kullancs a fáról esik rá az emberre.
⛔️ Tévhit, hogy a csípés helyét fertőtleníteni kell, krémmel kell bekenni.
Ne fertőtlenítsük a csípés helyét! A kullancs már a vérszívás kezdetétől egy kapillárisba ereszti vissza a tápanyagtól mentes vérsavót, ezzel együtt a kórokozókat is. A fertőtlenítő szer legfeljebb - Lyme betegség gyanúját keltve -, helyi irritációt okoz, de nem éri utol a vérpályában, illetve a bőr mélyebb rétegeiben szaporodó kórokozókat. Ne kenjünk semmit a csípés helyére. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidra a Borreliák (Lyme baktériumok) hevesen reagálnak.
⛔️ Tévhit, hogy a kullancsokat minden esetben meg kell vizsgáltatni, hogy nem fertőzöttek-e.
A kullancsok nagy része fertőzött lehet Lyme baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni. Ha kimutatnak Lyme baktériumot a kullancsban, 2%-nál nem nagyobb a valószínűsége, hogy a fertőzés át is megy az emberbe, ott meg is tapad, és betegséget okoz. A pozitív lelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat antibiotikum-kezelésre ösztönzi. A pozitív kullancslelet után szerológiai (vér)vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban hamis pozitív eredményeket ad.
⛔️ Tévhit, hogy ha beszakadt a kullancs szájszerve (nem a feje), azt minden esetben el kell távolítani, ki kell szedni.
⛔️ Tévhit, hogy a kullancs eltávolítása történhet krémmel, olajjal, ecettel, gyufával.
Minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a parazita összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű kenegetni, tekergetni, ecettel, krémekkel, olajjal, gyufával bűvölni a kullancsot.

✅ Tény, hogy a csípés helyén néha látható egy lencsényi pír vagy csomó.
Ez nem betegség! Idegentest-reakcióról van szó, (tehát a kullancs szájszervéből maradt a bőrben néhány mikroszkopikus méretű tüske), ami előbb-utóbb magától is kilökődik.
✅ Tény, hogy a fertőzés előfordulhat a kullancscsípés felismerése nélkül is.
Miután a kullancs jóllakott, magától távozik, és minél fiatalabb alakról van szó, annál hamarabb. A lárvák ritkán fertőzöttek, de rengetegen vannak, és szabad szemmel csaknem láthatatlanok.
✅ Tény, hogy a Lyme fertőzés maradéktalanul gyógyítható, de igaz az is, hogy a betegek kb. 10%-a még nem lesz kórokozómentes az első antibiotikum kezelés után. A kullancs nem terjeszt tetanuszt, és nincsen a csípés után beadható védőoltás!
✅ Tény, hogy semmilyen oltás sem indokolt, kivéve, ha már megkezdtük a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni oltási sorozatot, vagy megfeledkeztünk az emlékeztető oltásról. A Lyme-kór ellen emberek számára nincsen védőoltás, kutyák számára azonban létezik.
✅ Tény, hogy a magzat fertőződhet, és a fertőzés az első hónapokban a terhesség elvesztéséhez vezethet. Amennyiben a fertőzés a későbbi időszakban történt, fejlődésbeli elmaradás, koraszülés, enyhébb fejlődési rendellenességek léphetnek fel. Súlyos fejlődési rendellenességet a Lyme baktérium nem okoz. Magzati halál is csak a kezeletlen vagy a rosszul kezelt esetekben fordult elő.

Forrás: webbeteg.hu, kullancs.hu;
Dr. Jóna Angelika
Dr. Lakos András, infektológus, MTA doktora