-25%
A meleg időszak beköszöntével egyre többször lépünk ki komfortzónánkból, keressük fel a kirándulóhelyeket, strandokat. Egyre többször lépünk a vadonélő állatok területére, vagy ők a miénkre, hiszen otthonaink menedékül, búvóhelyül és élelemforrásul is szolgálhatnak. Ezzel együtt megszaporodik a nézeteltérések száma is állat és ember között. Fókuszáljunk a darázs- és méhcsípések által jelentett kockázatra.
Méhek és darazsak
Magyarországon körülbelül 9000 darázsfaj él, ebből - most már az ázsiai lódarazsat is beleszámítva – 21 társas darázsfajjal számolhatunk. Ezek között 5-6 olyan fajt tartunk számon, amelyek az emberi épületek, települések közelében is gyakoriak. A fészek biztonságának védelme a konfliktusok fő oka. A hazai darazsak közül a legtemperamentumosabbak, egyértelműen a német darázs, és a kecskedarázs, a szúrások nagyrésze az ő számlájukra írható. Szintén gyakori a déli papírdarázs és a padlásdarázs is, az ötödik, emberek közelében is gyakran előforduló faj pedig az európai lódarázs.
A fenti társas darazsakon felül a magányos darazsakra is kitérünk - ezeknek egy része védett, azaz nincs értelme és nem is szabad őket elpusztítani. A védett darazsak közé soroljuk a következő élőlényeket, természetvédelmi értékükkel együtt: pompás fémdarázs (5 000 Ft), pompás útonállódarázs (5 000 Ft), szöcskeölő darázs (5 000 Ft), óriás tőrös darázs (50 000 Ft), nagy smaragdfémdarázs (10 000 Ft).
A méhek a darazsaknál jóval békésebb természetű élőlények, de a kaptár vagy önmaguk védelmében ezek a kis állatok is felléphetnek harciasan. Nélkülük szó szoros értelemben véve nincs élet, így a rossz helyen letelepült méhcsaládokhoz mindig hívjunk méhészt, aki elszállítja őket. Félelmet keltő fajuk, a szintén védett kék fadongó, magányosan él és nagy termete ellenére, szinte soha nem támad emberre.
Miért fontosak a méhek és a darazsak? A méhektől függ a beporzással megtermékenyülő növényfajok terméshozama és génállományuk változatosságának fenntartása. Hiányukban az élelmiszernövények jelentős része kihalna, vagy külsőleges - akár mesterséges beporzásra szorulna. Továbbá, méhek nélkül nagyban sérülne az ökológiai egyensúly is. A darazsak szintén rendkívül hasznos munkát végeznek: egyrészt igencsak kiveszik részüket a növények beporzásából, másrészt a kártevő- és betegséghordozó rovarpopuláció szabályozásában is hangsúlyos szerepük van.
Nem harap, de csíp
A kevés veszélyes faj ellenére, nagy kockázatot jelent egy-egy összetűzés. Hogyan előzhetjük meg az esetleges csípéseket?
- Tartózkodjunk távol a darazsaktól és méhektől, kerüljük a magas növényzettel rendelkező területeket, különösen a virágzási időszakban.
- Viseljünk világos, zárt végű ruházatot és kerüljük a gyors mozgást vagy az édes illatú kozmetikumok használatát, amely vonzhatja a rovarokat.
- Tartsuk tisztán és rendezetten a kertet, és alkalmazzunk rovarriasztókat a darazsak és méhek távoltartására.
- Ismerjük fel a méhek és darazsak hordozta veszélyeket, és tájékoztassuk a családtagjainkat és közösségünket az allergiás reakciók első jeleiről és a szükséges lépésekről.
Ha mégis megtörténik a csípés, számítanunk kell rá, hogy a rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetünkbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki, ami gyerekek esetében még látványosabb lehet. Ha azonban a csípés annak helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például, ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást azonban nem.
Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal mentőt kell hívni.
Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez is azonnali ellátást igénylő állapot. Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. Ennek ellenére, ilyenkor is érdemes orvoshoz fordulni.
Hogyan alakul ki az allergia?
Amikor a darázs megcsíp egy embert, a méreg fehérjéi bekerülnek a szervezetbe, amelyet idegen anyagként ismerünk fel. Az immunrendszer ezekre a fehérjékre válaszul specifikus antitesteket (IgE) termel. Második vagy további csépesek során, amikor a szervezet újra találkozik a darázs mérgével, az előzőleg készített IgE antitestek aktiválják a szervezet allergiás reakcióját.
Hogyan diagnosztizálható az allergia?
- Anamnézis: az orvos alaposan kikérdezi a páciens történetét, beleértve korábbi rovarcsípéseket és azokra adott reakciókat.
- Fizikális vizsgálat: a csípés helyének, a tünetek jellegének és elterjedtségének vizsgálata.
- Bőrpróba: egy kis mennyiségű rovarméreg kerül a bőr alá, és az orvos figyeli az esetleges allergiás reakció kialakulását.
- Specifikus IgE antitest teszt: vérvizsgálat, amely kimutatja, hogy a páciens vérplazmájában jelen vannak-e az adott allergénre jellemző antitestek.
- Kihívó teszt: bizonyos esetekben, amikor a diagnózis nem egyértelmű, az orvos elvégezheti ezt a tesztet, amely során kis mennyiségű allergént adnak a betegnek ellenőrzött körülmények között.
A pontos diagnózis nélkülözhetetlen a megfelelő kezelési stratégia kidolgozásához.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
- Komplikáció mentes csípés esetén használhatunk gyulladáscsökkentő és antihisztamin tartalmú kenőcsöket, borogatást, valamint szájon át is szedhetünk antihisztamin tartalmú készítményeket.
- Allergia esetén elsődleges terápiás lehetőség az adrenalin injekció, ami már otthon, mindenki számára egyszerűen használható formában is kapható. Felírását minden esetben szakorvosi vizsgálat előzi meg. Ez mindig a betegnél kell legyen!
- Nagy biztonságot adhat a betegnek még, hogy pontos tájékoztatást kaphat a sürgősségi ellátás lépéseiről, az akutan szedendő gyógyszerekről, így ezeket mindig magánál tarthatja.
- A hosszú távú kezelési stratégiák közé tartozhat az allergén immunterápia is, amely rendszeres módon kis mennyiségben juttatja a beteg szervezetébe a mérget. Ez hosszabb idő elteltével növelheti a toleranciát és csökkentheti az allergiás reakciók súlyosságát. Ez az eljárás 3-5 évig is eltarthat.
Allergiás reakció esetén a szervezetben hisztamin szabadul fel, mely értágító hatású. Amennyiben az allergiás reakció erős, a felszabaduló sok hisztamin annyira kitágíthatja testünk ereit, hogy a vér szinte eltűnik azokból így idéz elő életveszélyes, sokkos állapotot. Az adrenalin értágító, mely ily módon segít megelőzni a végzetes kimenetelt.
Végezetül, de nem utolsó sorban fontos megjegyeznünk, hogy darázs/méhcsípés allergia viszonylag ritka, de potenciálisan életveszélyes állapot. Minden kérdéses esetben, nem múló, vagy súlyosbodó tünetek esetén, súlyos tünetek megjelenésekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Amennyire pedig lehetséges, kerüljük az összetűzést ezekkel a nagyrészt hasznos állatokkal.
Forrás:
https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20250511/veszelyes-darazs-fajtak-magyarorszagon-itt-vannak-a-leggyakoribb-darazsak-fajtai-kepekkel-1177808#
https://www.agroinform.hu/hazikert/barat-vagy-ellenseg-mehek-darazsak-rovar-veszelyes-49640-001
https://www.oktogonmedical.hu/tudastar/darazscsipes-allergia
https://semmelweis.hu/mediasarok/2015/08/03/meh-es-darazscsipes-veszelytelen-vagy-halalos/
