A köhögés egyfajta védekező mechanizmus, egy reflex. Célja a légutakba került irritáló anyagok kisöprése. A légutak normális működésének feltétele a hörgőnyálkahártyát bevonó váladék jelenléte, melynek képződése és kiürítése fontos szerepet játszik a tüdők optimális funkciójában, elsősorban annak védekező mechanizmusában. Számos inger, illetve légúti betegség (például hörgőgyulladás, asztma, tüdőgyulladás) következtében ez az egyensúly felbomlik, a váladék termelődése megnő.

Ha a köhögés kevesebb, mint 3 hétig áll fenn, akkor akut, azaz heveny köhögésről beszélünk, makacs esetben elhúzódhat akár 8 hétig is, ekkor ezt már krónikusnak, azaz idültnek nevezzük.

Mechanizmusa

A légutak nyálkahártyájában található receptorokat ingerelni kezdi valamilyen irritáló anyag, és ez az információ eljut az agytörzsi köhögés központba. A stimulusra adott válaszként a rekesz-, a bordaközi, a gége és a hasizmok összehúzódnak. Légúti szinten ez azt jelenti, hogy történik egy mély belégzés, majd egy erőltetett kilégzés, miközben a hangrés zárt állapotban van. Ennek hatására a légúti nyomás megnő, és mikor a hangrés hirtelen kinyílik a nagy erővel kiáramló levegő magával sodorja a légutakban található irritáló anyagokat.

A köhögés okai

• A legegyszerűbb okok között szerepel a légutak elzárása egy idegentest által. A köhögés reflexe akkor is aktiválódik, amikor a légutakba került bármilyen idegentest, legyen az egy félrenyelt ételfalat, vagy kisebb játék alkatrészek gyermekek esetében. Emellett pollen vagy füst is köhögésre irritálhat.
• Kínzó köhögést okozhat, ha a légutakban bármilyen fertőzés fennáll, legyen az vírusos, bakteriális vagy - ritkább esetben – gombás eredetű.  Ezek a légutak gyulladásos betegségeit okozzák, például torok-, gégegyulladást, illetve tüdőgyulladást vagy a hörgők gyulladásos megbetegedését.
• Az idült, makacs köhögés hátterében állhat a dohányzás vagy asztmás megbetegedés is. Jelezheti a tüdők krónikus elváltozásait is úgy, mint COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), tüdőtágulat vagy tuberkulózis.
• Nem csak a légző szervrendszer rendellenességeit jelzi a köhögés, hanem akár emésztőrendszeri betegségeket is. Ilyen például a reflux, amikor a gyomorból származó savas nedv a nyelőcsőbe, onnan pedig a légcsőbe kerülhet, amely irritálja azt, és köhögést vált ki. Ez a jelenség főleg vízszintes testhelyzetben, éjszaka fordul elő. Orvosolható a felsőtest megemelésével.
• Kardiológiai kórképek jelzőrakétája is a köhögés. Akár szívelégtelenségre is utalhat, ugyanis a szív elégtelen pumpafunkciója miatt a tüdőben kialakul egyfajta pangás, megnövekszik a nyomás, mely köhögést vált ki.
• Egyes esetekben nincsen szervi elváltozás a makacs köhögés hátterében. Lehet az egy rosszul rögzült megszokás, amely egy megfázásos betegségből visszamaradt, vagy az idegesség által kiváltott reakció.
• Gyógyszerek mellékhatásaként is kínozhatja a pácienst köhögés. A szívbetegség, a magas vérnyomás kezelésére használt ACE-gátlók szedése során is észlelhető köhögés. Ilyen esetben különösen fontos kivizsgálni a köhögés valódi okát.

A köhögés jellege szerint megkülönböztetünk produktív, azaz nedves, illetve improduktív, azaz száraz köhögést.

A produktív, hurutos köhögés

A hurutos köhögés segít a nyákot és egyéb idegen anyagokat eltávolítani a légutakból. Ez egy rendkívül fontos védekező funkciója a szervezetnek, ugyanis az említett anyagok elzárhatják a légutakat, ami ronthatja a gázcserét - az oxigén felvételét és a szén-dioxid eltávolítását - illetve az akadály mögötti tüdőterület légtelenedéséhez, vagy felülfertőződéséhez vezethet.

A hurutos köhögés hátterében számtalan betegség állhat, de minden esetben váladék többlet fog jelentkezni a légutakban. A tünet hátterében gyakran áll légúti fertőzés, krónikus tüdőbetegség vagy pangásos szívelégtelenség. A továbbiakban olyan kórképekről lesz szó, melyek vagy nagyon gyakoriak a hurutos köhögés hátterében, vagy nagyon típusos tünetük a hurutos köhögés.

Megfázás
A hurutos köhögés hátterében álló egyik leggyakoribb ok a megfázás (más néven nátha, meghűlés vagy rhinopharyngitis acuta), ami a felső légutak leggyakrabban vírusok általi fertőzése (pl. Rhinovírusok, Coronavírusok, influenza vírusok, parainfluenza vírus, RSV, stb.). Legjellegzetesebb tünetei az orrfolyás és az orrdugulás, amit kísérhet torokfájás, láz, könnyezés és hurutos vagy száraz köhögés. A hurutos köhögés azért léphet fel, mert a légutakban a kórokozók eltávolítása végett fokozódik a váladéktermelés, illetve az orrváladék is hátrafelé - a garaton, majd a légcsövön keresztül - a tüdőbe csoroghat. Gyerekekben gyakran társul a megbetegedés középfülgyulladással.

Influenza
Az influenza a náthához hasonlóan virális fertőzés - az influenza vírusok okozzák -, tünetei azonban súlyosabbak és kellemetlenebbek, szövődményei pedig veszélyesebbek lehetnek. A hurutos köhögés mellett jellemző a magas láz és hidegrázás, az izom- és ízületi fájdalom, a fej- és torokfájás. Többek között tüdőgyulladás, idült hörghurut (krónikus bronchitis), és agyvelő- (encephalitis) vagy agyhártyagyulladáshoz (meningitis) vezethet.

Hörghurut
A hörghurut vagy akut bronchitis (hörgőgyulladás) a megfázáshoz hasonló kórkép, azonban itt a jellemzően vírus által kiváltott gyulladás nem az orr- és garatnyálkahártyát, hanem a légcső és a hörgők nyálkahártyáját érinti. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor baktériumok váltják ki a betegséget. A gyulladás hatására a nyálkahártya fokozottan fog váladékot termelni, ez fog a hurutos köhögés kialakulásához vezetni. Felléphet emellett mellkasi fájdalom, fejfájás és a torokfájás is.

Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás vagy pneumonia általában baktériumok okozta megbetegedés, melynek során a tüdő-léghólyagocskák folyadékkal vagy gennyel telhetnek meg. Bár leggyakrabban baktériumok állnak a háttérben, a vírusok és a gombák is képesek tüdőgyulladást okozni. A gomba által okozott formák ritkán alakulnak ki máskülönben egészséges emberekben, inkább jellemző azok esetében, akiknek csökkent működésű az immunrendszere egy betegség vagy esetleg gyógyszer (szteroidos inhalátorok) miatt. A legtöbb beteg állapota 2-4 hét alatt javulást mutat, de a tüdőgyulladás, különösen kezeletlenül, veszélyes lehet. A hurutos köhögés mellett pneumonia esetén csökkenhet az étvágy, jelentkezhet mellkasi fájdalom, magas láz, nehézlégzés, súlyosabb esetben az ajkak és az ujjhegyek kékes-lilás elszíneződése, mely a nem megfelelő oxigén ellátás következménye.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők száma rohamosan növekszik az utóbbi években. A betegség nagyon gyakran dohányzó emberekben alakul ki, de természetesen más tényező is állhat a háttérben. COPD során krónikus hörgőgyulladás alakul ki. A gyulladás hatására fokozódik a váladéktermelés, és csökken a kisebb légutak rugalmassága. Mivel a rugalmatlan légutak könnyen összeesnek kilégzés során, illetve a nyák is elzárja a kifelé áramló levegő útját, ezért a kilégzés nehézzé válik. Ezzel szemben a belégzés nem lesz akadályozott, ezért a léghólyagocskák, az alsóbb légutak és így a tüdő felfúvódik. Ez és a gyulladás által okozott tüdőszövet pusztulás tüdőtágulathoz (emphysemához) vezethet. A COPD-nek számos tünete van, mint a hurutos köhögés, az eleinte csak terhelésre, előrehaladott betegségben a nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, a jelentős mennyiségű köpet ürítése.

Cisztikus fibrózis
A cisztikus fibrózis (CF) egy genetikai betegség, amelynek során egy a sejteken lévő klorid-csatorna szerkezete változik meg, és így nem képes betölteni funkcióját. A csatorna több szervünkben is megtalálható, a betegség tünetei eszerint alakulnak:

• a verejtékmirigyek érintettsége miatt az izzadtság az átlagosnál sósabbá válik,
• a béltartalom sűrűsödik, ami székrekedéshez, akár részleges vagy teljes bélelzáródásoz vezethet,
• a hasnyál is sűrűbbé válik, ami hasnyálmirigy gyulladást és cukorbetegséget okozat hosszú távon,
• a tüdő váladék viszkozitása is csökken, ami a légutak elzáródásához és a nyák felülfertőződéséhez vezet, illetve ez áll a hurutos köhögés hátterében.

Szívelégtelenség
A pangásos szívelégtelenség során a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni a test többi részébe. Ha a jobb szívfél működése elégtelen, a pangás miatt a tüdőbe folyadék lép ki az érpályából, aminek a hurutos köhögés az egyik tünete. Az elégtelen szívfunkció és így keringés következtében nehézlégzés, gyengeség és alsó végtagi vizenyő (ödéma) is jelentkezhet.

Mikor érdemes mindenképpen orvoshoz fordulni?

Gyakran a hurutos köhögés magától elmúlik, azonban vannak bizonyos tünetek, jelek, amiket ha tapasztalunk, mindenképp érdemes szakemberhez fordulnunk, mert akár súlyosabb kórkép is állhat a hátterükben.

• Ha a felköhögött váladék rozsdabarna vagy friss, piros vér van benne.
• Ha több mint 10 napja tart a hurutos köhögés.
• Ha nem bírjuk a szokásos fizikai terhelést.
• Ha légszomjat, fulladást, mellkasi fájdalmat, jelentős, nem szándékos fogyást, alsó végtagi ödémát vagy nagyon magas lázat tapasztalunk.

Hurutos köhögés kivizsgálása
Gyakran a tünetek és a fizikális vizsgálat segítségével felállítható a diagnózis, azonban egyes, inkább súlyosabb betegségek esetén szükség lehet egyéb vizsgálatokra:

• mellkas röntgen vagy egyéb képalkotó vizsgálatok,
• légzésfunkciós vizsgálat,
• laborvizsgálatok,
• gyorstesztek,
• köpettenyésztés, köpetvizsgálat.

Hurutos köhögés kezelése

A hurutos köhögést nem szabad köhögéscsillapítókkal kezelni, mivel így a légúti váladék nem kerül eltávolításra. Segíthetjük azonban a folyamatot köptetők alkalmazásával.

Minden esetben fontos a kiváltó okot kezelni, ez a betegségtől függően eltérően lehetséges:

• a dohányzásról való leszokás mindig hatékony módszer,
• párásítás,
• megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás,
• ágynyugalom, láz- és fájdalomcsillapítás, ha szükséges,
• antibiotikumok bakteriális fertőzésekre,
• hörgtágítók és inhalációs szteroidok, légzőtorna COPD-ben,
• vízhajtók szívelégtelenségben.

A megelőzésben szerepe lehet a védőoltásoknak, a dohányzás elhagyásának és az egészséges életmódnak.

Száraz, improduktív köhögés

A száraz köhögés tulajdonképpen nyálkahártya-irritációt jelent, valami izgatja a nyálkahártyában lévő receptorokat, azonban ez nem egy olyan anyag, aminek az eltávolítása lehetséges. Lényegében ilyenkor a reflex hibásan aktiválódik. A szervezet próbál megszabadulni az irritáló anyagtól, azonban ez nem lehetséges, így a köhögés hosszú ideig kínozza az embert, ami kifáradáshoz vezethet.

A száraz köhögés hátterében számos betegség és egyéb tényező állhat. A légzőrendszer mellett egyéb szerveket érintő kórképek is vezethetnek száraz köhögés kialakulásához. A továbbiakban néhány gyakori vagy nagyon jellegzetes betegségről, kiváltó okról lesz szó, de ezeken túl még számos állapot állhat a száraz köhögés hátterében.

Coronavírus fertőzések
A száraz köhögés hátterében állhatnak légúti fertőzések, ezek közül is kiemelendő a coronavírusok szerepe. Az ebbe a családba tartozó vírusok okozzák a COVID-19 mellett a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) és a MERS (közép-keleti légzőszervi szindróma) nevű betegségeket is. A száraz köhögés mellé olyan tünetek társulhatnak, mint a láz, gyengeség, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás, hasmenés és a szaglás, ízérzékelés megváltozása, elvesztése. A fertőzés enyhébb esetekben felső légúti gyulladást okoz, de súlyosabb formái tüdőgyulladást, súlyos akut légzőszervi szindrómát, végül szepszist is kialakíthatnak. Idővel ezért megjelenhet mellkasi fájdalom, légzési nehézség és tüdőhegesedés, ami romló oxigénellátottsághoz vezethet a szervezetben, végső soron pedig a betegség akár halálos kimenetelű is lehet.

Asztma
Az asztma (latinul asthma bronchiale) szintén állhat a száraz köhögés hátterében. Ez egy krónikus obstruktív típusú légúti betegség, tehát a kilégzés válik megnehezítetté a légutak gyulladása és következményes szűkülete miatt. A tünetek jellegzetesen rohamokban jelentkeznek, amikor valamilyen stressz hatására (például légszennyezettség, fertőzés, fizikai terhelés) nyálkahártya-gyulladás lép fel. A gyulladás önmagában is szűkíti a légutakat, de fokozott váladéktermelést is okoz, ami szintén csökkenti a levegő kiáramlásához rendelkezésre álló teret, ezek miatt pedig a kilégzés nehezítetté válik. A fokozott nyáktermelés miatt előfordulhat hurutos, nem csak száraz köhögés asztmában. Egy-egy asztmás roham a köhögés mellett járhat szapora, hangos légzéssel, mellkasi fájdalommal, légszomjjal, fulladással.

Idiopátiás tüdőfibrózis
Idiopátiás tüdőfibrózis során a tüdő szerkezetének átépülése figyelhető meg, ilyenkor ugyanis a normális tüdőszövet helyét hegszövet veszi át, ezt a jelenséget nevezzük fibrózisnak. Az idiopátiás jelző arra utal, hogy az átépüléshez vezető folyamatok nem teljesen tisztázottak egyelőre. A hegszövetes átalakulás egyik legjellegzetesebb tünete a száraz köhögés, emellett légszomj, súlyvesztés, a körmök kiszélesedés (óraüveg köröm), hypoxia (a vérben lévő alacsony oxigénmennyiség) jelenhet meg.

Nyelőcső reflux
Nyelőcső reflux (más néven gastrooesophagealis reflux, röviden GERD - bővebben másik cikkünkben) esetén a nyelőcső és a gyomor találkozásánál lévő izomgyűrű nem tölti be funkcióját, vagyis nem akadályozza meg a savas gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe. A gyomor nyálkahártyájával szemben, ami úgy alakult ki, hogy ellen tudjon állni a gyomorban lévő savas kémhatásnak, ami a táplálék lebontásához szükséges, a nyelőcső nyálkahártyája sokkal érzékenyebb, emiatt a savas tartalom irritálja, és károsítja. A légcső nyálkahártyája szintén nem ellenálló ezzel a savas nedvvel szemben, így ha ez a nyelőcsőből a légutakba jut, száraz köhögés lép fel. Ez a jelenség jellemzően fekvő testhelyzetben, éjszaka fordul elő, megzavarva a nyugodt alvást. A reflux betegség egyéb tünetei lehetnek még a száraz köhögés mellett az égő jellegű mellkasi fájdalom, jellegzetesen a szegycsont mögött, a hányinger, hányás, a nyelési nehezítettség vagy fájdalom, és a kellemetlen lehelet. A gastrooesophagealis reflux időben történő felismerése nagyon fontos, ugyanis a gyomorsav által fenntartott krónikus irritáció talaján nyelőcsőrák alakulhat ki.

Tüdőrák
Bár viszonylag ritkán, de a száraz köhögés hátterében tüdőrák is állhat. Ilyenkor a tüdőben lévő daganat irritálja a nyálkahártyát, ami száraz köhögés formájában nyilvánul meg. A tüdőrák a száraz köhögés mellett köhögésre vagy légvételre fokozódó mellkasi fájdalommal, nem szándékos súlyvesztéssel, légszomjjal, gyengeséggel és vér felköhögésével is járhat.

Száraz köhögés egyéb okai

• dohányzás,
• légszennyezés, por, kémiai anyagok,
• allergiák,
• a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egy bizonyos csoportja: az angiotenzin-konvertáló enzim gátlói (röviden: ACE-gátlók),
• a mellhártya két lemeze közé jutó levegő (légmell vagy pneumothorax),
• tüdőembólia,
• hangszalag diszfunkció,
• pszichogén köhögés.

Mikor érdemes mindenképpen orvoshoz fordulni?

Bizonyos tünetek esetén mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, ugyanis a száraz köhögés mögött ilyenkor akár súlyosabb betegségek is állhatnak. Ilyen tünetek, jelek például:

• ha több mint 3 hete tart a száraz köhögés.
• ha légszomjat, nehézlégzést, fulladást tapasztalunk,
• ha nehezebbé válik a nyelés vagy olyan érzésünk van, mintha idegentest lenne a torkunkban,
• ha lázzal, hidegrázással társul a száraz köhögés,
• ha vért köhögünk fel.

Száraz köhögés kivizsgálása
Sok esetben már a tünetek és a korábbi betegségek ismeretében, illetve a fizikális vizsgálat segítségével felállítható a diagnózis. Azonban további vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis megerősítésére vagy egyéb lehetséges kórképek kizárására. Ilyenkor jönnek szóba:

• a képalkotó vizsgálatok: mellkas röntgen, CT,
• a légzésfunkciós vizsgálat,
• a légutak vagy a gyomor, nyelőcső endoszkópos vizsgálata (tükrözése),
• a laborvizsgálatok, gyorstesztek és allergia tesztek.

Száraz köhögés kezelése

A száraz köhögés mérsékelhető, mint tünet, de minden esetben fontos a hátterében álló ok, megbetegedés kezelése is.

• A száraz köhögés enyhítésére alkalmasak a köhögéscsillapítók, mivel ilyenkor nincs olyan anyag a légutakban, amit fel kell köhögni, így használatukkal nem ártunk, ellenben a köhögés csillapításával javítunk a komfortérzetünkön és megelőzzük a kifáradást.
• A száraz köhögés kezelésében szerepe van továbbá a dohányzás abbahagyásának, a párásításnak és a megfelelő folyadékbevitelnek, egészséges életmódnak.
• Vírus okozta fertőzések esetén alkalmazhatók láz- és fájdalomcsillapítók, illetve az ágynyugalom is jótékony hatással lehet.
• Asztmában hörgtágítók, inhalációs szteroidok és egyéb légúti gyulladást csökkentő szerek alkalmazása szükséges.
• Az idiopátiás tüdőfibrózisnak egyelőre nincs ellenszere. Az átalakulás lassítására alkalmazható gyógyszer, illetve oxigén adásával és légzőtornával javítható a légcsere.  Súlyos, előrehaladott esetekben a tüdőtranszplantáció jelenthet segítséget.
• Reflux betegségben enyhítheti a tüneteket, ha alvás előtt néhány órával már nem eszünk, illetve a megemeljük a fejünket éjszakára. Savcsökkentő gyógyszerek is rendelkezésre állnak, mint a protonpumpa gátlók és az antacidok (savlekötők).
• Tüdőrák kezelésére a stádiumtól és a rák típusától függően műtéti kezelés, sugár-, kemo-, immun-, biológiai és célzott terápia jön szóba.

Forrás: dr. Babai László és tudokozpont.hu alapján