Nyár van, és ez egyet jelent azzal, hogy izzadunk. Van aki kevésbé, de akadnak olyanok is, akikről ilyenkor nyáron szinte patakzik az izzadság. Összegyűjtöttük a legérdekesebb tudnivalókat a verejtékezésről.
Miért izzadunk?
Mindenki ismeri, miért izzadunk: szervezetünk ezzel védekezik a túlhevülés ellen. Egyszerű fizikai folyamat. A kiválasztott verejték elpárolog, eközben pedig hőt von el a testünkből. Nagyon kevés faj képes úgy izzadni, mint mi emberek: a majmok, a lovak és a szarvasmarhák például igen, a madarak és a tengerimalacok nem, a kutyáknak és a macskáknak pedig csak a talpukon vannak verejtékmirigyek. A macskák a bundájuk nyalogatásával, a kutyák lihegéssel szabadulnak meg a felesleges hőtől.
Szervezetünk normális hőmérséklete 36,8 °C, fizikai megterhelés és kánikula hatására ez mindössze néhány tized fokkal emelkedik meg. Hűvösebb időben és nyugalomban is izzadunk, akár fél liter vizet is naponta, nyáron pedig ez kétszeresére háromszorosára is emelkedhet.
A verejték a bőrben elhelyezkedő úgynevezett ekrin- és apokrinmirigyek híg, átlátszó, sós ízű, ásványi sókat és tejsavat tartalmazó váladéka. Nagyjából hárommillió ilyen mirigyünk van, a legtöbbet a talpunkon, a tenyerünkön és a homlok területén találunk belőle, de szinte nincs olyan részünk, ahol ne lenne belőlük.
Mi történik a szervezetünkben?
Az izzadás a vegetatív idegrendszer irányítása alatt áll, tehát számos folyamat eredményeként tudunk verítéket kiválasztani, de például szándékosan nem tudunk izzadni. A fizikai megterhelés vagy a meleg hatására kiválasztódó veríték szagtalan, de a stressz hatására képződő tartalmazhat kellemetlen illatú összetevőket.
Az izzadság tehát általában szagtalan, de akkor miért vannak mégis a legtöbbünknek kellemetlen tapasztalati vele?
Ennek két oka is van:
👉🏼 egyrészt a bőrünkön vagy a ruháinkban lévő baktériumok hosszabb idő alatt az izzadságban lévő anyagokat elkezdik bontani, és ez jellegzetes savanyú szaggal jár.
👉🏼 másrészt a táplálkozásunk is befolyásolhatja. A hagymafélék, az erősebb fűszerek, a kávé, az alkoholos italok, a cigaretta, de akár bizonyos gyógyszerek is kellemetlenné tehetik.
A hónalj, a lágyék és a nemi szervek környékén többségében apokrinmirigyeket találunk. Ezek jellemzően a serdülőkorban aktiválódnak, és sűrűbb, tejszerű váladékot termelnek, amelyet a bőrön élősködő baktériumok könnyen bontanak. Ezért van erősebb szaga a hónaljunknak vagy a viselt alsóneműnek. A verejték illata ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Ennek alapján tudják a kiképzett rendőrségi kutyák egy használt ruhadarab megszaglása után a nyomainkat követni.
A verejtékezés hasznos, hiszen ezzel hűtjük szervezetünket, és ráadásul bizonyos anyagcser-melléktermékek is távoznak az izzadással. Azonban ne feledjük, hogy a salakanyagok mellett sok vizet és értékes ásványi sókat is veszítünk, ezért mindig ügyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra, és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra.
Hogyan enyhíthetőek az izzadás tünetei?
Ezek sikeressége egyénenként változó lehet:
👉🏼 hintőpor
👉🏼 izzadásgátlók
👉🏼 antikolinerg típusú gyógyszer
👉🏼 alacsony intezitású elektromos terápia
👉🏼 botox kezelés
👉🏼 végső esetben sebészeti beavatkozás az izzadságmirigy eltávolításával vagy a szimpatikus beidegzés sebészi átvágásával.
Forrás: Gyöngy Patikák havilap, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
