Miről szól az anyatejes táplálás világnapja, és milyen célból jött létre?

Az anyatejes táplálás világnapja fontos társadalmi üzenetet hordoz magában, hiszen azt a célt szolgálja, hogy a kismamák minden támogatást és fontos ismeretet megkapjanak ahhoz, hogy anyatejjel táplálják kisbabájukat.

Az anyatejes táplálás jelentősége

A szoptatás természetes módja annak, hogy az édesanya a csecsemőt az első időszakban minden szükséges tápanyaggal és táplálékkal ellássa. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kizárólagos szoptatást ajánlja a születést követő első hat hónapban, majd javasolja, hogy 2 éves korig vagy akár tovább is maradjon fenn az anyatejes táplálás kiegészítésként a hozzátáplálás mellett.

Az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra

Az anyatej hozzájárul a gyermek egészséges bélflórájának kialakulásához, a jótékony tejsavbaktériumok megtelepedéséhez, ezzel is támogatva az immunrendszer fejlődését, a betegségek megelőzését. Az újszülött csecsemő bélrendszerében eltérő a bélflóra attól függően, hogy természetes úton, vagy császármetszéssel született, illetve, hogy anyatejet, vagy tápszert eszik.

A szoptatás előnyei a baba számára:

• Az anyatejes csecsemők kevesebb gyermekkori fertőzésen esnek át, legyen szó akár légúti, akár bélrendszeri, vagy akár megfázásos megbetegedésekről.
• Az anyatej antitesteket tartalmaz, ezek a fehérjék pedig segítenek megerősíteni a csecsemő immunrendszerét a vírusok és a baktériumok elleni harcban.
• Az anyatejes babáknál alacsonyabb lehet a gyermekkori elhízás rizikója.
• A szoptatás csökkenti az 1-es típusú és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Az anyatejes táplálás előnyei az édesanya számára:

Nemcsak a babák, hanem az anyukák számára is előnyös lehet a szoptatás:

• Az anyatejes táplálás oxitocint szabadít fel, ami segít, hogy a méh visszahúzódjon a terhesség előtti méretére.
• Azok, akik szoptatnak, általában gyorsabban leadják a terhesség során felszedett túlsúlyt, ráadásul az anyatejes táplálás csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát is.
• A szoptatás (különösen ha 1 évnél tovább tart), csökkenti a mell- és petefészekrák kockázatát..
• Kutatások szerint azok, akik életük során egy-két évig szoptatnak, 10-50 százalékkal kisebb eséllyel szenvednek a későbbiekben 2-es típusú cukorbetegségtől, szívbetegségektől, magas koleszterinszinttől, ízületi gyulladástól és magas vérnyomástól.

A kognitív fejlődésre is hat

Korábbi kutatások igazolták, hogy az anyatej hosszú távú védelmet nyújt azáltal, hogy a későbbi életkorban is segíti az elhízás, az allergia, a gyulladásos bélbetegségek és a cukorbetegség megelőzését. Úgy tűnik azonban, hogy az anyatejes táplálás nemcsak a testi, hanem a kognitív fejlődést is kedvezően befolyásolja.
A kognitív funkciók azok a megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységek, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és felhasználjuk megszerzett tudásunkat. Ezek a képességek teszik lehetővé az értelmi működést.
A kutatók szerint a lehetséges mechanizmusok, amelyek révén a szoptatás javíthatja a kognitív fejlődést a következők: az idegi fejlődéshez fontos tápanyagok, például többszörösen telítetlen zsírsavak és mikroelemek (beleértve a vas, folsav, cink és kolin) jelenléte az anyatejben. Ezenkívül az anyatej egyes összetevői hosszú távú védelmet nyújtanak a fertőző betegségek és más olyan betegségek ellen, amelyek befolyásolhatják a korai fejlődést.

Csecsemőkorban a legjobb pre- és probiotikum forrás az anyatej

Az anyatejben olyan szénhidrátok (prebiotikumok) találhatóak, melyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik és serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum és probiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást. Az ilyen típusú készítményekkel a szoptatás időszaka után, akár a kisdedkor végéig is gondoskodhatunk a természetes immunvédelem erősítéséről.

Forrás: www.brendon.hu, www.gyermekgyogyaszatikozpont.hu