A nagyon száraz, irritált, viszkető bőr súlyosabb formáját atópiás bőrnek nevezzük. Ez a bőrbetegség már kora gyermekkorban kialakul és jellegét tekintve szinte járványszerű méreteket ölt. Ez az egyik leggyakoribb tünet, mellyel az emberek bőrgyógyászhoz fordulnak. A nyugati országokban az atópiás dermasztitiszes esetek száma megduplázódott, vagy megháromszorozódott az elmúlt 30 évben.*

Bár az atópiás bőr sokszor nem diagnosztizált, sok gyerek és szülei életét megkeseríti. A legújabb tudományos felfedezéseknek köszönhetően egyre jobban megismerik a betegség kialakulását, ezért már születéstől kezdve újfajta terápiát alkalmaznak. 
*Dermatite atopique: épidémiologie en France, définitions, histoire naturelle, association aux autres manifestations atopiques, scores de gravité, qualité de vie (Atopic dermatitis:
Epidemiology in France, Natural History, Association with Other Atopic Manifestations, Severity Scores, Quality of Life). E. Mahé. Ann. Dermatol. Venereol. 2005 ; 132

Melyek az atópiás bőr tünetei?

Az atópiás dermatitisz egy extra száraz bőrrel, piros foltokkal, és kis, erősen viszkető hólyagokkal járó gyulladásos bőrbetegség.

Az atópiás dermatitisz egy jóindulatú, nem fertőző krónikus betegség, mely ekcémás fellángolásokkal jár.

Ezek az akut fellángolások jelentősen rontják az életminőséget és gyakran álmatlanságot okoznak. Az atópiás jelleg idővel más allergiákban is testet ölthet, asztmás, allergiás nátha vagy kötőhártyagyulladás formájában. Szövődményként bakteriális vagy vírusos (herpesz) másodlagos fertőzés kialakulhat. Az atópiás profilnak köszönhetően vírusfertőzés eredményeként uszodaszemölcs is kialakulhat.

Mi okozza az atópiás bőr kialkulását?

A rendkívül száraz bőr áteresztővé válik, nem tudja betölteni védekező funkcióját és megvédeni a bőrt a külső hatásoktól és allergénektől. Azonban nem minden száraz bőr válik atópiássá.

Az atópia genetikai hajlam hatására alakul ki.

Kutatások eredményei kimutatták, hogy ha az egyik szülő bőre atópiás, 30% a valószínűsége annak, hogy a gyermeke is hasonló problémával fog szembesülni**. Ha mindkét szülő érintett, a valószínűség 70%-ra nő**

A genetikai hajlamon kívül az atópiás bőr a nem megfelelően működő:
- Immunrendszerrel: ami túlműködés esetén gyulladást okoz. A bőr áteresztővé válik, átengedi az allergéneket (poratka, állati szőr, pollen), és bizonyos baktériumokat is (Staphylococcus aureus), melyek gyulladásos reakciókat válthatnak ki.
- Az ételallergia: tehéntej, tojás stb. szintén kivált ekcéma fellángolást okozó emésztőrendszeri reakciókat. Egyéb faktorok, mint például a kozmetikumok, a meleg vagy az izzadtság is okozhat irritációt és ezáltal ekcémát

Azonban az esetek túlnyomó többségében az atópiás gyerekeknél nem azonosítottak ételallergiát. Az ételallergia inkább emésztőszervi tünetek formájában, illetve a testmagasság és testsúly görbék változásában jelentkezik. 
**Dermatite atopique. SA Büchner. Swiss Medical Forum No. 19, May 2001

Az atópiás dermatitisz kialakulásának fázisai

Első fázis: 
Az atópiás dermatitisz általában a csecsemők két-három hónapos korában először az arcon, kezeken, majd később a könyök- és térdhajlatokban megjelenő piros foltként jelentkezik. A betegség 1-2 év alatt, egymást követő fellángolások után fejlődik ki.

A bőr tartósan száraz, amely viszketést, álmatlanságot okoz és rontja az életminőséget.

Második fázis
Néhány év elteltével, egyes gyermekeknél más atópiás tünetek is megjelennek, például allergiás nátha és/vagy allergiás asztma. Ez az úgynevezett „atópiás kör”, amely sokszor a vakarást indukál, majd a kivakart bőrön a Staphylococcus aureus baktérium kolonizálódik.

Ezért az atópiás dermatitisz előfordulásának és a tünetek súlyosbodásának megelőzése érdekében a tudományos közösség ma már kifejezetten ajánlja az atópiás bőrtünetek korai kezelését, már újszülött kortól kezdve, még akkor is ha az atópiás bőr tünetei még nem jelentek meg, de az újszülött genetikailag hajlamos a betegség hordozására.

Kit érint ez a probléma?

Az érintettek genetikailag hajlamosak az allergia kifejlődésére (atópiára).

Előfordulhatnak légzőszervi tünetek (asztma), fül-orr-gégészeti betegségek (allergiás nátha), szemtünetek (allergiás kötőhártya-gyulladás) és emésztési problémák is (ételallergia)

Általában a 3 hónap és 5 év közötti gyerekek a leginkább érintettek. Az esetek 80 %-ában a betegség már az első életév betöltése előtt eléri a csúcspontját, de az atópiás bőrtünetek egészen felnőttkorig megmaradhatnak.

Dr. Michelle Sayag allergológus szerint:
"Hogyan lehet megelőzni és kezelni az atópiás dermatitiszt?
A prevenció az olyan atópiára hajlamos gyermekek esetében a legfontosabb, akiknek legalább egyik szülője atópiában vagy valamilyen bőrallergiában) érintett. Ilyen esetekben például tudjuk, hogy a legjobb, ha az első hetekben kerüljük a macskákkal való érintkezést. Ami a kezelést illeti, az ekcémás fellángolásokat a lehető leghamarabb, helyileg alkalmazható gyulladáscsökkentő dermokortikoszteroidokkal kell kezelni. A bőrbarrierben bekövetkezett változások szükségessé teszik a mindennapos emolliens tartalmú készítmények használatát.
Rosszabbá teheti gyermekeim atópiáját az a víz, amit mosakodáshoz használunk?
A kemény víz a száraz bőrt még rosszabb állapotúvá teheti, ezáltal befolyásolja a bőr barriert azáltal, hogy lehetővé teszi a környezetből származó allergének behatolását a bőrbe és ez ekcémás fellángolásokat válthat ki az atópiával küzdő gyermekeknél. 
Különböző ből allergiában szenvednek (atópia, övsömör). Hajlamosabb lehet majd a lányom ezekre a problémákra?
Az Övsömör nem alergia, hanem vírusfertőzés. Ha azonban atópiás allergiás reakcióktól szenved, akkor a lánya az átlagnál nagyobb valószínűséggel örökölheti az atópiás dermatitisszre való hajlamot."

Mit tegyek? 

Az Atópiás dermatitis progresszív természetének megismerése után új megközelítést alkalmaztuk a kezelésben. Amikor tüneteiddel bőrgyógyászhoz fordulsz, két fő célra érdemes összpontosítani:

Korai kezelés:
Milyen stratégiát alkalmazzunk egy progresszív betegség esetén? Fontos a betegség minél gyorsabb megfékezése és a kezelése már a pre-atópiás szárazság tünetei esetén a veszélyeztetett csecsemőknél: akiknek a bőre nagyon száraz, fehéres, durva, illetve akiknek szülei vagy testvérei is atópiás bőrűek.
A tünetek megfékezése: 
Hogyan? A lehető legkorábban és legcélzottabban kell ilyenkor a betegséget kezelni, mivel minden egyes atópiás dermaszitisz által okozott gyulladás elősegíti az újabb fellángolásokat.
Minden fellángolás drasztikus kezelést igényel, ez gátolja az újabb tünetek kialakulását és lerövidíti a betegség lezajlását. 
A ekcéma gyógyszeres kezelése elsősorban lokális kortikoidokon (vagy topikus szteroidokon) alapul Ezek megszüntetik a gyulladást és gyorsan enyhítik a viszketést.  Ha a kezelést félbehagyják, a tünetek gyakran visszatérnek. A lokálisan alkalmazott kortikoid mennyisége a kezelendő felülettől és a páciens életkorától függ. Az adott időszakban használható krém mennyiségét az orvos határozza meg.
A készítmény arcon és a csecsemők pelenkával fedett bőrfelületén nem alkalmazható. 
Továbbá, ha a topikus szteroidok nem használnak, 1 éven felüli gyermekeknél takrolimusz is alkalmazható. Egyéb kezelések alkalmazása kizárólag felnőttek vagy kamaszok esetén ajánlott.
Bizonyos ételek fogyasztását korlátozó étrend betartása csak a fennálló ételallergiát alátámasztó orvosi vizsgálat (speciális környezetben végzett ételallergia teszt) pozitív eredménye esetén indokolt. 

Napi tanácsok:
Kövesd a bőrgyógyász által javasolt kezelési protokollt, és tartsd be a következő óvintézkedéseket:
- Kerüld az allergéneket, melyek akut gyulladásos reakciót okozhatnak, úgymint a poratka, pollen, állati szőr és toll, és a dohányfüst.
- Ne siettesd a csecsemők hozzátáplálását. Kövesd a gyermekorvos vagy háziorvos utasításait.
- Kerüld a gyapjú és műszálas anyagokat, mivel azok irritálhatják a bőrt. Viselj pamutból készült ruhákat.
- Ne használj túl sok mosószert a mosáshoz, mert ez szárítja a bőrt.
- Mindig vasald ki a ruhákat, vagy használj szárítógépet. Ettől ruháid puhábbá és kényelmesebbé válnak.
- Ügyelj arra, hogy ne legyen túl meleg az otthonodban (19-20 ° C), és rendszeresen párásítsd a levegőt. Szellőztess minden nap télen-nyáron.
- Rendszeresen párásíts a hálószobában, vagy tegyél egy nedves törülközőt éjszakára a szobába.
- A testmozgás szabadon végezhető, kivéve ha a túlzott izzadás fokozza a viszketést
Arctisztítás:
- Minden nap zuhanyozz 5-10 percig langyos vízzel (a víz hőmérséklete ne haladja meg a 35 fokot, mivel a száraz bőr nem tolerálja a meleg vizet).
- Ne használj habfürdőt és fürdősót, ezek kiszárítják és irritálják a bőrt.
- Használj bőrbarát mosakodószereket, például folyékony lemosót, vagy lipidben gazdag nem szárító hatású szappant (mely erősíti a bőr védekező képességét). Feltétlenül kerüld az általános szappanok használatát, azok irritálják a bőrt és kiszárítják a felhámot.
- Alaposan és nagyon óvatosan itasd fel a nedvességet bőrödről egy pamut törölközővel.
Bőrápolás:
- Naponta egyszer vagy kétszer alkalmazz bőségesen magas toleranciájú bőrpuhító készítményt, amely elősegíti a bőrbarrier újjáépítését, rugalmassá és puhává teszi a bőrt, valamint csökkenti hiperreaktivitást.
- Naponta egyszer vagy kétszer, amikor ekcémás fellángolásokat tapasztalsz, használj hidratáló és zsírosító készítményt az egész testen, amely enyhíti a viszketést és limitálja a gyulladásos reakciót.