-20%
A kávé, mint minden növényi eredetű élelmiszer, kémiailag nagyon összetett, s emiatt hatásai is komplexek. Bár a kávét többnyire az egészséges élelmiszerek közé sorolják, koffeintartalma miatt fogyasztása az arra érzékenyeknek, várandósoknak és gyermekeknek nem, vagy csak korlátozottan javasolt.
A kávé antioxidánsokban gazdag, többek között ezzel magyarázzák azt a megfigyelést, hogy bizonyos daganattípusok ritkábban fordulnak elő rendszeres kávéfogyasztóknál. Ugyanakkor arról is lehet olvasni, hogy a kávé rákkeltő is lehet, hiszen a pörkölés során karcinogén (rákkeltő) akrilamidok keletkeznek.
De vajon mi az igazság? Pontosabban: mi a jelenlegi tudományos álláspont? A kávé rákkeltő hatását a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC, az Egészségügyi Világszervezet szakosodott ügynöksége) többször elemezte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. 2016-ig az IARC a kávét a potenciálisan rákkeltő anyagok közé sorolta. Az IARC a vegyi anyagokat, az élelmiszereket és italokat négy kategóriába sorolja daganatkockázatot fokozó hatásuk alapján:
| 1. csoport | Rákkeltő |
| 2A csoport | Valószínűleg rákkeltő |
| 2B csoport | Potenciálisan rákkeltő |
| 3. csoport | Az emberre gyakorolt rákkeltő hatása szempontjából nem osztályozható |
A potenciálisan rákkeltő (2B) anyagok esetén a karcinogén hatás embereken korlátozottan vagy nem meggyőzően igazolt – állatkísérletek eredményei azonban utalhatnak ilyen hatásra. Ebből a csoportból sorolták át 7 éve a kávét a 3-as csoportba. Ide azok az anyagok tartoznak, amelyek bizonyítottan vagy feltételezhetően nem karcinogének – így azok is, amelyeknek rákkeltő hatásáról (vagy annak hiányáról) nincsenek megfelelő bizonyítékok. Ezzel együtt ez az a csoport, amely a daganatkeltő hatás szempontjából elemzett anyagok közül a legkevésbé veszélyeseket tartalmazza – s ide van besorolva a kávé is.
2016 júniusában az IARC több mint 1000 tanulmány áttekintése után úgy ítélte meg, hogy a nem bizonyított a kávéfogyasztás és a rák kockázata közötti összefüggés. Számos epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy a kávéfogyasztás nem fokozza a hasnyálmirigy, az emlő és a prosztata rákos megbetegedéseinek kockázatát, a máj és a méhnyálkahártya rákos megbetegedései esetén pedig kockázatcsökkenést figyeltek meg. Több mint 20 egyéb rákos megbetegedés esetében semmilyen összefüggés nem volt kimutatható (sem a rizikó fokozódása, de csökkenése sem).
Teljesen azért nem nyugodhatunk meg: az IARC a 65°C feletti hőmérsékleten (=forrón) fogyasztott italokat a 2A csoportba sorolja, azaz a valószínűleg rákkeltő anyagok közé, mivel korlátozott bizonyítékok vannak arra, hogy a forró italok rendszeres fogyasztása fokozza a nyelőcsőrák kockázatát. Ezeket a megfigyeléseket olyan országokban (Kína, Irán, Törökország, dél-amerikai országok) tették, ahol nagy hagyománya van a nagyon forró (70°C-nál melegebb) tea vagy matétea fogyasztásának. Állatkísérletek eredményei is alátámasztják a nagyon meleg víz nyelőcsőrák-kockázatot fokozó hatását.
Az IARC szerint az ital hőmérséklete, és nem az ital típusa növelheti a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. Szerencsére a 65 °C-nál forróbb folyadékok fogyasztása meghaladja az emberi fájdalomküszöböt, így ilyen forró italokat csak nagyon elszántak fogyasztanak (sokszor a tradíció, a megszokás hatására). A többség a kávét 60 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten fogyasztja, ami jóval elmarad az IARC „nagyon forró ital” definíciójától.
Forrás:
https://pirulakalauz.hu
dr. Csupor-Löffler Boglárka
dr. Csupor Dezső
