Milyen betegség a reflux?

A reflux a gastroesophagealis reflux betegség (GERD) hétköznapi neve. Egy nagyon gyakori betegségről van szó, szinte kivétel nélkül mindannyiunknak van érintett ismerőse, hacsak nem ő maga szenved a reflux betegség által. Reflux esetén a savas gyomortartalom időnként visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas közeg irritációt, felmaródást, gyulladást és kellemetlen tüneteket okozhat a nyelőcsőben, súlyos esetben akár fekélyt is. A kellemetlen tünetek közé sorolhatjuk például a gyomorégést, a savas íz érzését a szájban, a torokfájást vagy a mellkasi fájdalmat. Érdemes tudni, hogy habár maguk a zavaró tünetek is okot adnak a kezelésre, mégsem ez a legfőbb probléma vele. A reflux az első lépés lehet a súlyosabb betegségek kialakulásának láncolatában, akár daganat is képződhet reflux talaján. Mindezek miatt fontos, hogy ismerjük a reflux betegséget és idejében orvoshoz forduljunk vele!

Milyen tünetei vannak a reflux betegségnek?

A reflux tüneteit a savas gyomortartalom visszaáramlása okozza. A gyomorban erős sav képződik, ami könnyen kimarja a nyelőcsőben található, ehhez nem adaptálódott sejteket. Ez a reflux leggyakoribb tünete, a hétköznapi nyelven gyomorégésnek nevezett panasz. A gyomorégés égő fájdalmat vagy kellemetlen érzést jelent, amely a gyomorból ered, de kiterjedhet a hasra, mellkasra, és akár a torokban is érezhető lehet. A gyomorégés okozta fájdalom lehet éles, égő vagy szorító. Egyes emberek úgy írják le ezt a fájdalmat, mint ami felfelé, a torok és a nyak irányába terjed, míg mások pedig a szegycsont mögül eredő kellemetlen érzésként fogalmazzák meg. Egy másik gyakori tünet a gyomortartalom visszaáramlása. Ekkor a gyomorsav a nyelőcsőbe kerülve keserű ízt eredményez a torokban és szájban. Ez rendszerint étkezés után jelentkezik, és rontja az előre hajlás vagy a fekvés.

A reflux betegségnek nemcsak típusos tünetei lehetnek, hanem kísérhetik alattomos (nem típusos), úgynevezett "nyelőcsövön kívüli" tünetek is. Ezek sokszor félrevezetik az orvost és a beteget egyaránt. A beteg a különböző nyelőcsövön kívüli panaszok miatt nem is emésztőszervi specialistához (gasztroenterológushoz) fordul, hanem az adott tünetnek-panasznak megfelelő szakorvoshoz. A beteg további sorsa részben azon is múlik, hogy a különböző szakorvosok felismerik-e, hogy a szakterületükhöz tartozó panasz hátterében reflux betegség áll.

Mik ezek a nyelőcsövön kívüli panaszok?

Ilyen pl.: a "nem szív-eredetű mellkasi fájdalom", mely miatt a betegek kardiológushoz fordulnak. Sokszor valóban megtévesztő a szegycsont mögötti égő érzés, melyet a sav marása okoz és szinte megkülönbözhetetlen a szív koszorúsér-szűkülete okozta panaszoktól. A teljes kivizsgálás során nem találnak szívbetegséget és ilyenkor a kardiológus mindig gondol reflux betegségre is.

Sokszor a különböző légúti megbetegedések hátterében is reflux betegség rejlik. Kimutatták, hogy a krónikus köhögés 3. leggyakoribb oka a reflux. Az asztmások között a reflux gyakorisága igen magas (34-89%). Meglepő eredményeket hozott az a vizsgálat, mely olyan asztmás betegek nyelőcső pH-mérését végezte el, akiknek nem voltak jellegzetes reflux-panaszai: közöttük a vizsgálat mégis 50-65%-ban igazolt savas refluxot. Más tüdőgyógyászati kórképekben - krónikus hörghurut, visszatérő tüdőgyulladások- is igazolták a reflux szerepét. Egy magyar munkacsoport (Berta dr. és munkatársai) vizsgálta a tüdőgyógyászatra beutalt betegek között a refluxos panaszok előfordulását és 40%-nak találták ezt az arányt.

Szintén gyakoriak a reflux okozta fül-orr-gégészeti problémák: krónikus gégegyulladás, hangszálcsomó, krónikus torokgyulladás, "száraz torok", ritkábban: arcüreg- és középfül gyulladás, "gégegörcs". Egy nagy nemzetközi vizsgálat (ProGERD study) 6000 refluxos betegnél elemezte a gégészeti panaszokat: a gyakoriságot 10,4%-nak találták és megállapították, hogy fokozottan hajlamosít az idősebb kor és a reflux fennállásának hosszú időtartama.

Az éjszakai reflux alattomos és sokszor a beteg sem észleli közvetlenül. A következmény alvászavarok, alvás alatti légzészavarok, nappali álmosság képében jelentkeznek. Számos klinikai vizsgálat elemezte a kérdést és azt találták, hogy az éjszakai reflux elalvási nehezítettséget, felületes alvást, éjszakai felriadásokat, rémálmokat okozhat. Másnap a beteg álmos, teljesítő képessége csökken. Érdekes kutatási eredmény, hogy a reflux-esemény az alvást felszínessé teszi - úgynevezett "mikroébredést" okoz - tehát a beteg nem ébred fel fizikailag, de az alvása "széttöredezik" és másnap álmos, "pedig fel sem ébredt éjszaka".

Egy nagy vizsgálatban 518 reflux betegnél elemezték az alvással kapcsolatos problémákat: a betegek 82%-ában volt valamilyen alvászavar, 61%-ban elalvási zavar vagy felébredés volt a fő panasz, 10%-ban emiatt altatót használtak, a másnapi munkaképesség-teljesítmény a betegek 42%-ánál csökkent volt. Kimutatták, hogy sokszor a betegek fulladás-érzésre, köhögési rohamra ébrednek fel, ezért egyes szerzők "éjszakai fojtogatónak" nevezték el a reflux betegséget.

A magasra - szájüregbe - feljutó savas reflux a fogak zománcának károsodását okozza, ezért még a fogorvosoknak is gondolni kell erre a problémára.

Összefoglalva a reflux betegség felismerése nem mindig könnyű, de szerteágazó tünetei és következményei miatt igen fontos a korai diagnózis és kezelés.

Mi okozhat reflux betegséget?

A reflux betegség alapját egy nem jól záródó izomgyűrű képezi a nyelőcső alsó szakaszán. A nyelőcső egy izmos falú cső, ami a garat és a gyomor között helyezkedik el. Egyik feladata a táplálék továbbítása a gyomor felé, míg másik feladata, hogy megakadályozza ugyanennek a tápláléknak a visszafele, nyelőcsőbe történő ürülését. A nyelőcső tehát egyirányú forgalmat bonyolít le egészséges esetben, amiben izomgyűrűk segítik. A nyelőcső alsó és felső szakaszán is található egy izomgyűrű, amit úgy is felfoghatunk, mint egy-egy szelepet. Az alsó izomgyűrű lesz a fontos a reflux kialakulása szempontjából, amit az angol elnevezése után LES – lower esophageal sphincter-nek nevezünk. Normális esetben ez a záróizom összehúzódik és bezárul, amint az étel keresztülhaladt rajta. Amennyiben viszont a LES nem zár teljes mértékben vagy túl gyakran nyílik ki, úgy a gyomor savas tartalma kikerülhet, és visszarámolhat a nyelőcsőbe. Ez gyomorégés-szerű tüneteket okozhat. Amennyiben ennek előfordulása gyakoribb, mint heti két alkalom és hosszú ideje fennáll a probléma, úgy már reflux betegségről van szó.

A reflux betegség tehát a LES elégtelensége miatt alakul ki. A LES elégtelenségét sok minden okozhatja, például fejlődési rendellenességek vagy életmódbeli tényezők. Fejlődési rendellenességek esetén már korán, csecsemő vagy kisgyermekkorban jelennek meg a tünetek, míg a másik esetben inkább az életkor előrehaladtával válik egyre gyakoribbá a reflux.

Mik a reflux hajlamosító tényezői?

A reflux hajlamosító tényezői között olyan dolgok szerepelnek, amik gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát. Egyik gyakori oka például egy fejlődési rendellenesség, a rekeszizomsérv. Rekeszizomsérv esetén a középső izmos terület hiányzik a rekeszen. Ezen a területen keresztül a gyomor felső része és a LES a rekeszizom fölé tud kerülni. Normál esetben a rekeszizom választja el a gyomrot és a mellkast egymástól, és segít a gyomorsavat a gyomorban tartani. Rekeszizomsérv esetén viszont hiányzik ez a plusz, külső támogatás és a sav visszaáramolhat a nyelőcsőbe, vagyis reflux betegség alakulhat ki.

Minden olyan tényező is kockázati faktort jelent, amikben krónikusan vagy visszatérően megnő a has és a gyomor nyomása. A LES-nek ugyanis ellent kell tartania ezzel a megnövekedett nyomással szemben, ami egy idő után elégtelenné válhat.

A reflux további, hajlamosító tényezői az alábbiak:

• Egyszerre túl nagy adagok elfogyasztása, túlzott mértékű étkezés
• Étkezés után közvetlenül lefekvés
• Alvás előtti nassolás, étkezés
• Bizonyos ételek fogyasztása: például citrusfélék, paradicsom, csokoládé, menta, fokhagyma, hagyma, fűszeres és zsíros ételek
• Bizonyos italok fogyasztása: például alkoholos italok, szénsavas italok, kávé, tea
• Dohányzás
• Túlsúly
• Előfordulhat reflux a terhesség alatt

Kialakulhat reflux már gyermekkorban is?

A reflux gyakori betegség a gyermekeknél, egészen a kisbabáktól a kamaszkorig bármely korosztálynál előfordulhat. Valójában a gyermekek körülbelül negyedénél jelentkeznek a reflux tünetei. Ez azért lehetséges, mert a kisbabák és kisgyermekek gyomra sokkal kisebb és kevésbé képes tolerálni azt, hogyha teli van. Ilyen esetekben is megnő a gyomor nyomása, aminek nem biztos, hogy ellent tud tartani a LES. A nyelőcső izmai ugyanis még éretlenek a kisgyermekek körében, ezért nehezebben tud ellentartani. Ennek eredményeképpen a gyomor tartalma esetükben sokkal könnyebben áramlik vissza a nyelőcsőbe. A jó hír viszont, hogy a nyelőcső izmainak és az emésztőrendszer érésének köszönhetően a gyermekek 95%-a idővel kinövi a reflux betegséget.

 A reflux az alábbi tünetekkel jelentkezik kisgyermekeknél:   

• Etetés utáni nyűgösség
• Fulladás
• Erélyes öklendezés
• Köhögés
• A súlygyarapodás elmaradása a várt értékektől
• Étel elutasítása
• Hányás
• Légzési nehézségek

Okozhat szövődményeket a reflux?

A reflux kezeletlen esetben súlyos szövődményekhez vezethet. A tünetekhez hasonlóan a szövődmények is a gyomorsav irritáló hatása miatt alakulhatnak ki. A gyomorsav ugyanis maró hatással bír, ezáltal sérülést okozhat a nyelőcső felületi rétegeiben. Kezetlen esetben ez gyulladást, vérzést, fekélyesedést és hegesedést eredményezhet. További probléma, hogy metaplasztikus elváltozásokat okoz a nyelőcső sejtjeiben. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a nyelőcső belső, nyálkahártya sejtjeinek a genetikai állománya, ami a későbbiekben daganatokhoz vezethet. Ilyen sejtek borítják az úgynevezett Barrett-nyelőcsövet. A krónikus refluxszal rendelkezők mintegy 10-15%-ánál jelentkezik ez az állapot. A Barrett-nyelőcső tehát a rák megelőző állapota, szakértők szerint a legtöbb esetben ez a kiinduló állapota a nyelőcsőráknak. A Barett-nyelőcső jellemző tünete a nehéznyelés, nyelészavar. A nyelőcsőráknak azonban nem csak a reflux a kockázati tényezője, hanem például a dohányzás és az alkoholfogyasztás is.

Hogyan vizsgálható ki és kezelhető a reflux?

Heti két alkalomnál többször előforduló gyomorégés esetén érdemes orvoshoz fordulni! A típusos tünetek alapján már valószínűsíthető a diagnózis, ám további vizsgálatokkal ezt meg tudjuk erősíteni. Gyakori, hogy gyógyszeres kezelést és életmódbeli változásokat javasol az orvos, majd a kontroll vizsgálaton közösen kielemzi a pácienssel a tapasztalatait. Ezek a kísérletek is segítenek azonosítani a reflux betegséget, de természetesen vannak speciális diagnosztikai módszerek is reflux esetén. Ilyenek lehetnek például a következők:

• Röntgen: szükség lehet nyelési röntgen készítésére, amely során kontrasztanyagot kortyoltatnak a vizsgált személlyel. Így képet kapnak a nyelőcső állapotáról, valamint vizsgálható, hogy jelen vannak-e fekélyek vagy szűkületek.
• Nyomásmérés: ezzel a vizsgálattal mérhető a nyelőcső és az alsó részén található záróizom funkciója.
• pH-érték ellenőrzése: a feljutó gyomorsav megváltoztatja a nyelőcső és a száj normál pH-értékét. A savasság mérésére a nyelőcsőben elhelyezett mérőberendezés nyújt lehetőséget.
• Endoszkópia: az endoszkópiás vizsgálat alkalmával egy flexibilis és megvilágított csövet vezetnek le a nyelőcsőbe, amelynek a végén kamera található. A vizsgálattal a torok, a nyelőcső és a gyomor problémáit is fel lehet térképezni.

A reflux kezelése során egyaránt javasolnak életmódbeli változtatásokat és gyógyszeres kezelést is. Javasolt például az étrend megváltoztatása; a fűszeres, zsíros és savas ételek, valamint az alkohol, a koffein és a dohányzás kerülése. Érdemes törekedni a testsúly csökkentésére is. Segíthet, ha étkezések után nem fekszünk le közvetlenül, illetve kissé megemelt felsőtesttel és fejjel alszunk. A gyógyszeres kezelés részeként savlekötőket, savtermelődés-csökkentőket (protonpumpagátlókat és H2-receptor blokkolókat) szoktak felírni, amik csökkentik a gyomorsav termelését. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

Forrás:
https://www.allergiakozpont.hu/reflux
https://bhc.hu/betegsegek/reflux