A bőr a legnagyobb szervünk, mérete átlagosan 1,5 m². Legfontosabb funkciója a szervezet védelme a környezeti hatásokkal szemben. Szerkezetét tekintve három fő rétege van: a felhám (epidermis), irha (dermis) és bőralja (subcutis). A felhám többrétegű elszarusodó laphámból áll. A hámréteg fő sejtjei a keratinocyták és a melanocyták, ez utóbbiak fő feladata az UV-sugárzással szemben védelmet nyújtó melanin nevű pigment termelése. Az epidermis további sejtjei a Langerhans-sejtek és a Merkel-sejtek. A Langerhans-sejtek csontvelő eredetű dendritikus sejtek, amelyeknek az immunválasz kialakításában van szerepe. A Merkel-sejtek ezzel szemben idegi eredetűek, és a fizikai ingerek érzékelésében van szerepük. A felhám alsó rétegének (stratum basale) sejtjei folyamatosan osztódnak, és a felszín felé vándorolnak. Eközben tüskés alakúvá válnak a stratum spinosum (tüskés) réteget alkotva. Vándorlásuk során a sejtek differenciálódnak és keratohyalint termelnek, ami szemcsék formájában felhalmozódik a sejtekben. Emellett lipidben gazdag lamelláris testeket tartalmaznak, amelyek lipidtartalma a sejtek közötti térbe, az intercelluláris résbe ürül. A szemcséket tartalmazó keratinocytaréteg a stratum granulosum (szemcsés réteg). A felhám legfelső rétege a szaruréteg (stratum corneum), ami a bőr környezettel érintkező része. Ez a réteg lapos, mag nélküli elhalt szarusejteket, corneocytákat tartalmaz. A szemcsés réteg és a szaruréteg szorosan illeszkedő sejtjei és a sejtek közötti lipidek, valamint a sejteket összekapcsoló struktúrák, a corneosomák együtt egy szoros, jól záró réteget képeznek.

A jól működő barrier funkcióhoz fontos az ép, megfelelő felépítésű szaruréteg, a savköpeny és lipidköpeny, valamint a normál mikroflóra. A lipidréteg egy részét a keratinocyták lamelláris testjeiből származó ceramidok adják, a másik jelentős része pedig a faggyúmirigyekből származik. A bőr savas pH-jának kialakításában elsősorban a természetes nedvesítő faktor (natural moisturising factor: NMF) játszik szerepet. Az NMF főleg aminosavakat tartalmaz, amelyek a keratohyalin granulumok fehérjéiből származnak. A lipidek a transzepidermális vízvesztés megakadályozása és a megfelelő hidratáltság fenntartása szempontjából fontosak. Az NMF jelentős szerepe a vízmegkötésben és a bőr savas pH-jának a kialakításában rejlik, ez utóbbi ugyanis fontos antimikrobiális hatással rendelkezik.

Az irha (dermis) fő alkotói a kollagén- és elasztikus kötőszöveti rostok, kötőszöveti sejtek, ér- és ideghálózat. Ebben a rétegben találhatóak a szőrtüszők és a hozzájuk kapcsolódó faggyúmirigyek, illetve a verejtékmirigyek. A legalsó réteg, a bőralja (subcutis) zsírszövetet tartalmaz, melyben erek és idegek futnak. A subcutisnak a bőr rögzítésében és rugalmasságában van jelentős szerepe, de ugyanakkor a mechanikai védelem kialakításában is részt vesz. Az ép bőr barrier fizikai, kémiai és mikrobiológiai védelmet nyújt a szervezet számára a környezeti hatásokkal szemben, képes reagálni a környezeti ingerekre, és meggátolja a transzepidermális víz- és elektrolitvesztést, hozzájárulva a homeosztázis fenntartásához.

A bőr barrier károsodása és helyreállításának lehetőségei

Ha a bőr barrier károsodik, funkciói is sérülnek. A bőr védőrétege számos betegségben érintett, például pikkelysömör, számos gyulladásos bőrbetegség vagy atopiás dermatitis esetén. Ezenkívül a bőr öregedése, illetve az UV-sugárzás hatására is sérül a bőr barrier funkciója.

A bőr barrier funkciója különböző eszközökkel mérhető, és így objektív paraméterekkel jellemezhető. Mérhető például a bőr hidratáltsága, pH-ja, lipidtartalma, valamint összetétele. A szaruréteg nedvességtartalmának mérésére a corneométer a legelterjedtebb, ami a szaruréteg víztartalmát méri.

Ha a bőr hidratáltsága csökken, a bőrfelszín száraz lesz, és hámlani kezd, ami sokszor égő, viszkető érzéssel társul. A száraz bőr oka lehet a nem megfelelő lipidréteg, a szarusejtek közötti kapcsolatok károsodása és a következményesen kialakuló vízvesztés. Mivel a száraz bőr pH-ja sem megfelelő, károsodik a mikrobiológiai védelmi funkció, ami a bőrt fertőzésekre hajlamossá teszi.

Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy megfelelő összetételű készítményekkel javítható a sérült bőr barrier. Egyesek a bőr hidratáltságát fokozzák, mások, például a természeteshez hasonló lipidösszetételű externák pedig a lipidréteg szempontjából hatékonyak. Az UV-sugárzás káros hatásaival szemben fényvédő krémek használhatóak.

A dermokozmetikum fogalma

A bőrön alkalmazható készítményeken belül meg kell különböztetnünk a gyógyszereket, a dermokozmetikumokat és a kozmetikumokat. A helyileg alkalmazható gyógyszerek betegség kezelésére szolgálnak, egy kóros folyamatot szüntetnek meg. Orvosi utasítás alapján alkalmazandóak, ezért nagy részük vényköteles. A szisztémásan alkalmazható gyógyszerekhez hasonlóan a helyileg alkalmazhatók is szigorú protokoll szerinti klinikai vizsgálatok után kerülnek forgalomba. A dermokozmetikumokat el kell tudnunk különíteni a kozmetikumoktól. A kozmetikumok olyan termékek, melyek a bőrön, hajon vagy körmön alkalmazva tisztító hatásúak, kedvező megjelenést biztosítanak, és a jó állapot fenntartását segítik elő. A dermokozmetikumok olyan készítmények, melyek még nem gyógyszer kategóriába tartoznak, de a bőr bizonyos enyhe eltéréseit képesek korrigálni. Emellett a betegség majdnem gyógyult állapotában tovább tudják javítani a bőr státuszát, maradványtünetek kezelésére használhatóak, illetve aktiválják a fiziológiai funkciókat. Mielőtt széles körben alkalmaznák őket, a dermokozmetikumokkal is történnek klinikai vizsgálatok a hatásosságra, illetve esetleges mellékhatásokra vonatkozóan. A dermokozmetikumok alkalmazása révén egyes bőrbetegségek gyógyszeres kezelése lerövidíthető, illetve hatékonysága fokozható.

Ezek a termékek krónikus bőrbetegségek esetén is fontos kiegészítői lehetnek a terápiának. A dermokozmetikumok egyik nagy csoportja jól használható a jellemzően száraz bőr tüneteit mutató atópiás dermatitis, illetve egyes krónikus ekcémák esetén, pl. a krónikus vénás betegséghez társuló ekzema varicosum kezelésére, vagy a betegség gyógyszeres terápiájának kiegészítésére. Az ekcéma gyógyszeres kezelésének kiegészítő terápiájaként javasolt dermokozmetikumok a tünetek enyhe formáinak kezelésében hatékonyak, segítik a teljes funkció helyreállítását. Folyamatos használatukkal megelőzhető az állapot rosszabbodása, rendszeres alkalmazásuk hosszabb tünetmentes állapot eléréséhez vezet. Ezek a készítmények olyan lipideket tartalmaznak, amelyek a természetes lipidréteg kialakításában is fontos szerepet töltenek be. Ilyenek elsősorban a ceramidok, amelyek a sérült lipidréteg helyreállításában segítenek, és ezáltal csökkentik a transzepidermális vízvesztést is, javítva a bőr hidratáltságát. A bőr hidratáltságát segítik továbbá azok az anyagok is, melyek fokozott vízmegkötő képességgel rendelkeznek, pl. glicerint vagy karbamidot tartalmaznak. A bőr viszkető, égő érzésének csökkentésére azok az anyagok hatékonyak, amelyek gyors párolgás révén hűsítik a bőrt, ilyen pl. a mentol vagy a kámfor.

A különböző citrusféléket is gyakran alkalmazzák dermokozmetikumokban adstringens és tonizáló hatásuk miatt, ami a keringésre nézve is kedvező. Frissítő, keringéstámogató hatásuk révén a citrusfélék jól alkalmazhatóak a láb fáradt, elnehezült érzésének a csökkentésére. Emellett magas antioxidáns-tartalmuknak köszönhetően a gyulladást is csökkentik. A citrusfélék közül − a citrom és narancs mellett − napjainkban előtérbe került a korzikai cédrát is (Citrus medica). Ez utóbbit vitalizáló, tonizáló tulajdonságai miatt már lábápoló dermokozmetikum hatékony összetevőjeként is alkalmazzák.

Összefoglalás

A bőr barriernek fontos, összetett védelmi funkciója van a szervezet egyensúlyának fenntartásában. A barrier számos betegség következtében károsodhat, a károsodás tüneteinek időben történő észlelése és kezelése igen fontos. A sérült barrier terápiájában a gyógyszeres kezelés mellett jelentős szerepe van a dermokozmetikumoknak is. Fontos kiegészítői a gyógyszeres terápiának, az enyhe tüneteket akár önmagukban is képesek csökkenteni, továbbá a bőr normál működésének támogatásában is fontos szerepük van.

 

Köszönetnyilvánítás

A munkát a GINOP-2.3.2-15-2016-00020-TUMORDNS és GINOP-2.3.2-15-2016-00048-STAY ALIVE pályázatok támogatták.

 

Irodalom

1. Pires T, Azambuja AP, Horimoto A, Veroneze M, Alvim R, Krieger JE, Pereira A. A population-based study of the stratum corneum moisture. ClinCosmet Invest Derm2016;9:79−87.

2. Tichota DM, Silva AC, Sousa Lobo JM, Amaral MH. Design, characterization, and clinical evaluation of argan oil nanostructured lipid carriers to improve skin hydration. Int J Nanomedicine 2014;9:3855−3864. doi: 10.2147/IJN.S64008

3. Robinson M, Visscher M, Laruffa A, Wickett R. Natural moisturizing factors (NMF) in the stratum corneum (SC). I. Effects of lipid extraction and soaking. J Cosmet Sci2010;61(1):13−22.

4. Morganti P, Paglialunga S. EU borderline cosmetic products review of current regulatory status. Clin Dermatol  2008;26(4):392−397. doi: 10.1016/j.

5. Bíró K. Célzott lábápolás a hidratált és friss lábakért. Derm Times 2017; suppl A: 1−2.

Dr. Szabó Éva, Debreceni Egyetem ÁOK, Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen, 2020. július 21.