A viszketegség különböző módokon nyilvanulhat meg. A gazdinak legtöbbször az tűnik fel, hogy a kutya mellső vagy hátsó lábaival különböző testrészeit vakarja. S ez a kutya testének bármely területét érintheti. Ha kutya pl. a fejét rázza, az a fülek viszketésére utal. Emellett a kutyák nyalogatják és rágcsálják a mancsaikat és lábaikat, vagy a hátukat, farukat. Ha néhány területet csak rosszul vagy egyáltalán nem érnek el, azt a falhoz vagy szőnyeghez dörzsölik, hogy csillapítsák a viszketést. Sok esetben azonban nem csupán egyedül a viszketésről van szó. Az állandó vakarózástól begyulladhat a bőr, és baktériumok, élesztőgombák és más kórokozók találják meg az utat a különféle fertőzéseknek. A bőr fertőzöttsége tovább erősíti a viszketést, így a kutya a viszketegség ördögi körébe kerül.

A viszketegség okai kutyáknál

A viszketegség a leggyakoribb ok, amiért a kutyákat állatorvoshoz viszik. Sok különféle ok és megbetegedés tud viszketést okozni. Most szeretnénk Önnel megismertetni a legfontosabbakat:
🐾 Ektoparaziták (szőratka, rühesség, őszi bársonyatka, fülatka, bolhák)
🐾 Allergia (kontakt allergia, bolhanyál-allergia, élelmiszer-allergia, környezet-allergia (atópia))
🐾 Gombás fertőzés

Diagnosztikai eljárás viszketegség esetén

Mivel a kutyák viszketegségének meglehetősen sok oka lehet, az állatorvosi diagnózis felállításához szükséges strukturált eljáráshoz részletes anamnézisre és az előzmények pontos ismeretére van szükség. Már a leírásból és az előzmények vázolásából is hasznos információkhoz, utalásokhoz lehet jutni. Különösen fontosak a következő pontok:
🐾  Leírás – a kutya fajtája, neme, kora, mérete és súlya
🐾  Az állat kora a viszketési probléma kezdetekor
🐾  Hasonló gondok a szülőállatoknál és/vagy alomtestvéreknél
🐾  A viszketés lokalizálása
🐾  Szezonalitás
🐾  Érintett-e más állat vagy ember a háztartásban?
🐾  Ha már előzetesen volt kezelés: a korábbi terápia lekérdezése
🐾  Viszketés jelentkezett először, vagy először bőrelváltozások mutatkoztak?

Ezen adatok és a klinikai vizsgálat után az állatorvos elkezdheti a diagnosztizálást.
Az ektoparaziták gyakran okoznak viszketést, s legtöbbször jól kimutathatók. Bőrkaparék, mikroszkópos vizsgálat, bolhafésű-próba és bőrmetszetek segítségével a nyomukra lehet akadni ezeknek a kellemetlen mászó állatoknak. Ha semmilyen parazitát sem sikerül kimutatni, ám nagyon magas valamelyik előfordulásának klinikai gyanúja, diagnosztikus terápiának kell következnie: a vélt parazitára kap az állat valamilyen gyógyszert, s utána várni kell, hogy mi lesz az eredmény.

A gombás fertőzésekre ugyanúgy különféle diagnosztizálási módszerek léteznek.

Az allergia-diagnosztika már bonyolultabb és csalafintább kihívást jelent. Sajnos nem léteznek egyszerű és biztos tesztek, melyek megmondanák, mely fajta allergiáról is van szó az adott esetben. A kontakt allergia diagnosztizálása gyakran relatív könnyű, mivel a viszketés egy meghatározott anyaggal való kapcsolatba kerülés után egészen lokálisan lép fel. Más allergiák esetében az ú.n. kizárásos diagnosztika javasolt, ami azt jelenti, hogy sorban egymás után kerülnek kizárásra a különböző allergiafajták. 
A leggyakoribb és általában legegyszerűbben diagnosztizálhatóval kezdik: a bolhanyál-allergiával. Ha nem sikerül bolhák nyomára bukkanni, több hetes diagnosztikai célú terápia veszi kezdetét.

Ha ismételt és konzekvens bolhák elleni kezelés hatására semmiféle javulás nem lép fel, következik az élelmiszer-allergia. Ehhez kizárásos diétát alkalmaznak. A kutyának egy legalább 6 hetes időszakon át csak egyfajta fehérje- ill. szénhidrátforrást tartalmazó eledelt szabad kapnia, amit előtte még sohasem kapott. Szervezete erre az eledelre nem reagálhat allergiás tünetekkel, hisz azzal nem volt kapcsolatban korábban. Ebben az időszakban a kutya semmi mást nem ehet, a snacknek is kizárólag abból a bizonyos fehérjéből és szénhidrátból szabad állnia, amit a diétás eledel tartalmaz. Ha a viszketés és más tünetek jelentős javulást mutatnak a diéta időszaka alatt, újra a korábban adott eledelt kell kapnia a kutyának – ezt nevezzük provokációnak. Ha a kutya újra allergiás tüneteket produkál, megvan a bizonyíték az élelmiszer-allergia fennállására.

Ha a diagnosztikai terápia és a kizárásos diéta hatására sem áll be javulás, nagy az esélye az atópiának. Ebben az esetben végezhető a környezeti allergének kimutatására szolgáló ú.n. intrakutan- (bőr teszt) vagy szérumos allergiateszt, hogy kiderüljön, mi a konkrét esetben az allergia kiváltója.

A kutya vakarózás terápiája

Extrém erős viszketés esetén gyakran már a diagnosztizálás alatt is szükséges az állat szenvedésének gyógyszerekkel történő, gyors mérséklése. Ez megoldható egyrészt olyan gyorsan ható gyógyszerekkel, másrészt pedig samponokkal. Viszont az így jelentkező enyhülés ellenére is rendkívül fontos megtalálni a viszketés alapvető okát, hogy a kutyán tartósan is lehessen segíteni.

Forrás: www.zooplus.hu