Sajnos a stressz már mindennapjaink része – vannak, akiknek eleve zaklatottabb az élete, de szinte mindannyiunk számára vannak nehezebb időszakok.

Hogyan alakul ki stresszhatásra mozgásszervi panasz?

Stresszes időszakban bizonyos izomcsoportok reflexesen megfeszülnek. Ebből a tartós feszülésből már önmagában is adódhat izomfájdalom, ráadásul a túlfeszült izomzat a hozzá tartozó ízületek működését is megváltoztatja, ezért azok is fájdalmassá válhatnak.

Hol vannak a stresszre legérzékenyebb területek?

Ilyen esetekben leggyakoribb a nyak, váll, hát és derék fájdalma. Természetesen ez egyénileg változó, és bár ritkábban, de más helyeken is jelentkezhet a feszültség.

Gyakori panasz, hogy az érintett azt veszi észre, hogy munka közben már megint felhúzta a vállát. Tudatosan képes ugyan ellazítani, de amint nem figyel rá, ismét visszafeszül. Ilyenkor megfájdulhat a nyak, a váll és a csuklyásizom. Akad, aki az állkapcsát, a fogait szorítja össze folyamatosan, ez pedig nyaki panaszokhoz vezethet.

A terápia

A stresszt nem mindig tudjuk száműzni életünkből, sőt valamennyire még szükség is lehet, de nem mindegy, mit és mennyit veszünk belőle magunkra!

Tanuljuk és gyakoroljunk stresszkezelési technikákat: szánjunk időt relaxációra, pihenésre, baráti és családi kapcsolatokra, de néha egy szakértő segítség, például pszichológus is jól jön.
A stressz levezetésére nagyon hasznos a testmozgás, az edzés, a szabad levegőn tartózkodás is.
A túlfeszült izmokat masszázs, meleg borogatás, meleg vizes fürdők, gyógyfürdők, gyógynövényes krémek és az aromaterápia is oldja.
Erősebb fájdalom esetén a panaszra koncentráló egyéb, például fizikoterápiás kezelések is szóba jöhetnek az orvos javaslata szerint.

Egyéb szempontok

Ha fennáll valamilyen mozgásszervi betegség, a betegséghez való hozzáállás, vagyis az, hogy mit gondolunk róla, képes teljesen megváltoztatni a gyógyulási esélyeket. A panaszokra való folyamatos koncentrálás hátráltatja a gyógyulást. A megoldásra való figyelem jobb esélyt ad a javulásra. A „szedd már össze magad” hozzáállás nem működik, mert a páciens tényleg szörnyűnek láthatja a helyzetét, amire minden oka megvan. Ilyenkor hasznos segítséget kérni orvostól, pszichológustól vagy egyéb szakembertől.

Sok betegség hátterében állhat valamilyen tudat alatti lelki probléma. Ezek a pszichoszomatikus betegségek, melyek esetén a tudat alatti problémák testi tünetekben törnek felszínre, ráadásul a páciens saját maga nem mindig tudja azonosítani a háttérben álló lelki okot.

Mely mozgásszervi panaszok, betegségek lehetnek pszichoszomatikusak?
Szinte bármelyik, de ezek a leggyakoribbak:

• nyaki és válltáji panaszok
• derékfájdalom
• hátfájás
• krónikus ízületi fájdalmak (artralgia)
• lágyrészpanaszok: izom és kötőszöveti fájdalmak
• bizonyos ízületi gyulladások

A lelki egyensúly megteremtése vagy helyreállítása nagyon sok mozgásszervi betegségnél alapvető, sőt pszichés kezelésre is szükség lehet. Itt nem a betegség lelki eredetéről van szó, sőt sokszor fordítva!

Krónikus fájdalom szindróma és fibromialgia esetén a relaxáció, a pszichoterápia (kognitív terápia, biofeedback módszerek) része lehet a betegség kezelésének. Minden krónikus mozgásszervi betegség esetén fontos a lélek ápolása. Itt maga a betegség okoz stresszt. Nehéz feldolgozni például egy nem gyógyítható betegség tényét, elfogadni az esetleg hosszú gyógyszeres terápiát. Tehát a betegség keseríti meg a lelket!

Test és lélek tehát egymástól nem elválasztható módon működnek. Sok betegség esetén érdemes erre emlékezni, így könnyebb felülkerekedni a fájdalmakon és nehézségeken.

Jó egészséget kívánunk!

Forrás: www.paramedica.hu