Az UVA és az UVB-sugárzás is veszélyes?

A nap különböző hullámhosszúságú fénysugarakat bocsát ki magából, aminek kb. 50 százaléka látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból, és 5 százaléka ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re.
Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg – bár az ózonréteg elvékonyodásával egyre kevésbé.
Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, ez a sugárzás hatol a legmélyebbre a bőrben. Ezektől a sugaraktól nem égünk le, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért és bizonyítottan szerepet játszik egy rosszindulatú bőrdaganat, a melanoma kialakulásában is. 
A bőr barnaságáról és a leégésről is az UVB sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve.

Kinek milyen faktorszám ajánlott?

A napozószereken olvasható SPF (Sun Protection Factor) UVB és UVA-faktor kifejezések az adott ultraibolya spektrumra vonatkoznak. A fényvédőfaktor melletti szám azt jelzi, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 4 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30x4 percre, azaz kb. 120 percre tolódik ki.

1. bőrtípus: vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le, viszont nagyon könnyen leégnek. Az 1. típusba tartozók válasszák a maximum 50 +-os faktorszámú fényvédőt.
2. bőrtípus: világosbarna, középszőke hajú, kék, zöld, szürke szemű emberek, akik először leégnek, nehezen barnulnak. Legalább 30-40-es faktorú termék ajánlott. 
3. bőrtípus: világos barna hajú, barna szemű személyek, viszonylag jól barnulnak. Legalább 20-30-as fényvédő faktorra van szükségük.
4. bőrtípus: fekete vagy sötétbarna hajú, barna szemű emberek, nagyon ritkán ég le. A 4.-es és az afölötti bőrtípusokba tartozók a 20-as jelölésű készítményeket is használhatják. 
5. bőrtípus: észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói.
6. bőrtípus: fekete bőrűek.

ℹ️ A 20-as faktorszámú fényvédők gyakorlatilag egy testápolónak felelnek meg. Ennél alacsonyabb faktorszámú fényvédő senkinek nem ajánlott! 

Érdemes fizikai és a kémiai fényvédő termékeket használni?

Elsősorban kettős fényvédelmet (fizikai és kémiai) nyújtó fényszűrő készítményeket használjunk. A fizikai fényvédelmet a cink-oxid, vagy titán-dioxid összetevői nyújtják apró lemezkorongok formájában, melyek szorosan egymás mellett elhelyezkedve visszaverik a fényt. A kémiai fényvédelmet pedig a benzilszalicilátok illetve benzilcinnamátok biztosítják, amelyek a bőr mélyebb rétegeibe jutó UVA-sugarak semlegesítésével nyújtanak maximális védelmet. A jó választáshoz tanulmányozzuk a termékösszetevőket.

Használható a tavalyi fényvédő?

Mivel az UV-filternek legalább 20 percre van szüksége, hogy a hatását tökéletesen kifejtse, jobb, ha már otthon vagy az öltözőben bekenjük magunkat. Másfél-kétóránként ajánlott az újrakrémezés is, és azt is jó tudni, hogy a sós víz akár teljesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget. Nyár elején sokan veszik észre, hogy tavalyról maradt valamilyen napozószer. Vajon ezeket is használhatjuk? Valójában jobb, ha új terméket vásárolunk, még ha hűtőben is tároltuk az előzőt. A nagy hőmérsékletváltozás, a levegővel, a vízzel, a homokkal való érintkezés ugyanis néhány hónap alatt tökreteszi a fényvédő faktor hatását és a védelem már nem garantált.

A vízben és az autóban védettek vagyunk?

Fontos tudni, hogy fél méterrel a víz felszíne alatt az eredeti sugárzás 40 százaléka mérhető, és mivel a bőrt a víz folyamatosan hűsít, nem is érezzük, hogy égünk, így ilyenkor is ajánlott vízálló terméket használni. Ma már léteznek kifejezetten úszóknak ajánlott gél állagú fényvédők, melyek a vízben kevésbé oldódnak le.
Az autó ablaküvege 80 százalékban engedi át az UVA-sugarakat, ezért használjunk legalább UV-filterrel ellátott ellátott nappali krémet. UV szűrő ugyanis a régebbi autótípusokban csak a szélvédőben van, az oldalsó ablaküvegekben nincs. Kutatások bizonyítják, hogy a sofőrök bal oldali testrészein gyakrabban fordult elő melanoma, mivel döntően erről az oldalról érte őket a napfény. Aki a napernyő vagy fa alatt tartózkodik, azt csak az UV-sugarak 50-80 százaléka éri, ami bőven elég ahhoz, hogy lebarnuljon.

Nyáron is lehet anyajegyszűrést végeztetni?

- Azt szoktuk mondani, hogy a fényszegény hónapokra érdemes időzíteni az anyajegyszűrést, mert a bőrön lévő pigmentált részek (például az anyajegyek) változhatnak a fény hatására, tulajdonképpen aktiválódnak. Ezért aztán, ha valaki visszajön a nyaralásról, könnyen megijedhet, hogy a barnább bőrön az anyajegyek is sötétedtek, számuk is növekedhetett, különösen azoknál, akiknek egyébként is sok anyajegyük volt. Tehát ha csak az éves ajánlott anyajegyszűrést szeretné valaki elvégeztetni, azt érdemes őszre, télre időzíteni. Ugyanakkor az új képleteket és a gyanús tüneteket mutató anyajegyeket nyáron is fontos bőrgyógyásszal ellenőriztetni – figyelmeztet dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza, klinikai onkológus. –  Fontos tudni, hogy a teljes testtérképes anyajegyszűrés és akár a mesterséges intelligencia segítségével végzett előszűrés komoly segítség lehet a korai felismerés szempontjából, ami pedig jelentősen javítja a bőrrák sikeres kezelésének esélyeit.

Kinek szükséges a fényvédelem már tavasszal?

Fokozott bőrrák kockázat esetén mindig szükséges a fényvédelem. Az alábbi rizikócsoportok fokozott figyelmet igényelnek:

🔆 ‼️ Korábbi jelentős UV sugárzásnak való kitettség:
Az anyajegyszűrés és a fényvédelem a legfontosabb a bőrrák ellen. A bőrrák elsősorban (de nem kizárólag) a napfénynek kitett testfelületeken alakul ki, ezért veszélyeztettek, akik életükben sokat tartózkodtak napfényen, többször leégtek, vagy rendszeresen szoláriumoztak. Itt nem csak a direkt napozásra kell gondolni, de a szabadtéren végzett munka és egyéb szabadidős tevékenységek is ide tartoznak. Szerencsére ez a rizikófaktor jól kontrollálható, hiszen rendkívül sokat lehet tenni a fényvédelem érdekében megfelelő, magas faktorszámú készítményekkel és teljes testet takaró, szellős öltözékkel. A szolárium használatát a bőrgyógyászok nem javasolják, hiszen tudományosan bizonyított az UV sugárzás és bőrrák közötti összefüggés. 

🤕 Korábban diagnosztizált bőrrák:
Akinél már előfordult bőrrák, jóval nagyobb az esélye a következő években arra, hogy újabb alakuljon ki. Különösen igaz ez a basaliomára, de a fokozott UV ártalom miatt más bőrdaganatok kockázata is megnövekedhet így, például a melanómáé és a laphámsejtes karcinómáé is. Akkor is fontos a tudatosság, ha valakinél bőrrákmegelőző állapotot (például aktinikus keratózist) diagnosztizálnak.

👵🏻 50 év feletti életkor:
Az életkor előrehaladtával az UV-fény által okozott károsodások mintegy „összeadódnak” és növelik a bőrrák megjelenésének kockázatát. Azonban a fiatalok sem védettek, az utóbbi évtizedekben a szoláriumozás és a fokozott napfénykárosodás miatt egyre gyakoribb a huszonéveseknél és harmincasoknál a bőrrák diagnózisa. 

👱🏻 Bőrtípus:
A bőrtípus skála szerint 6 bőrtípust lehet megkülönböztetni, és általánosságban igaz, hogy minél sötétebb a bőr, annál erősebb a természetes védettsége a sugárzás ellen, de hiba lenne azt hinni, hogy a sötétebb bőrű embereknél nem fejlődhet ki bőrrák. Ugyanakkor az első 3 típusba sorolt személyeknek különösen fontos a fényvédelem! Az 1. típus vörös vagy szőke hajú, világoskék, - zöld, - szürke szemű és nagyon világos bőrszínű, olyasvalaki, aki enyhe napfényben is leég.  A 2. típus világos, közepesen világos hajszínű, kék, zöld, szürke szemű, alig barnul. A 3. típus mogyoró vagy középbarna hajszínű, barna, sötétzöld szemszín, közepesen barna, bézs árnyalatú bőrszínnel. Az első két típusnak mindig minden körülmények közt védekezni kell a direkt napsugárzás ellen, magas faktorszámú készítményekkel, karokat, lábakat fedő ruházattal, kalappal, napszemüveggel, de a sötétebb bőrűeknek is fontos a fényvédelem.

Forrás: Anyajegyszűrő Központ (www.anyajegyszurokozpont.hu)